New York süllyedésének egyik oka

A klímaváltozás témájú sci-fi regényekben gyakran találkozhatunk egy elárasztott New York képével, ahol a Manhattan híres felhőkarcolói a tengervízből emelkednek ki – ez a kép nem is áll túlzottan távol a valós jövőbeli lehetőségtől. Manhattan egy része mindössze 1-2 méterrel van a jelenlegi tengerszint felett, és az idetévedő viharrendszerek, hurrikánok már így is képesek jelentős vízkárokat, elárasztást okozni, amely halálos áldozatokkal is jár. A tengerparti nagyvárosok esetében a tengerszint emelkedése mellett azonban a városok süllyedése is veszélyt jelent a jövőre nézve. Számos metropolisz süllyed (a nem tengerpartiak is), ez jól ismert probléma, ehhez pedig a város nagy építményeinek tömege is hozzájárul. A tengerparti városokban azonban a klímaváltozással többféle úton is nőhet az elárasztások, árvizek esélye.

Egy új, az Earth’s Future folyóiratban közzé tett kutatásban New York esetében mérték fel, mennyi is az épületek tömege, s ez miként hat a város alatti kőzetekre, altalajra – korábban efféle mérések, számítások nem készültek még.

Nem könnyű elkülöníteni azokat a hatásokat, amelyek miatt süllyed egy város, természetesen egyszerűbb, ha hosszú ideje mért adatok vannak magáról a süllyedésről. A város alatti alapkőzet, altalaj nagyban befolyásolja azt, hogy mennyire nyomódik be a felszín a ráépített teher alatt, így például az agyagos altalaj és a törmelékkel feltöltött területek süllyednek a legnagyobb mértékben. Ismerve a New York alatti talajok, kőzetek tulajdonságait, és felhasználva a modern, műholdról végzett radarméréseket, a kutatók a város területére részletes összehasonlító adatokat nyertek ki.

A kutatás során minden egyes épület (közel 1,1 millió!) tömegét kiszámították azok rendelkezésre álló alaprajza és magassága, építészeti adatai és funkciója alapján, majd az adatokból egy 100×100 méteres felbontású nyomástérkép készült. Ebből kiderült, hogy a város egyes részei mekkora terhet jelentenek az alatta lévő kőzetre, talajra nézve. Ezeket az adatokat aztán összevetették a műholdas mérési adatokkal, így kiderülhetett, hogy milyen mértékben járul hozzá New York süllyedéséhez az épületek tömege.

Az egész város süllyedésére nézve legnagyobb részben a jégkor utáni tektonikai átrendeződés hatása érvényesül – ebből adódik az átlag 1-2 milliméter. Azonban egyes városrészek süllyedése ennél jelentősebb, leginkább ott, ahol feltöltött terület található, így pl. Brooklyn, Queens negyedekben és a Staten-szigeten. A Manhattan területén mérhető süllyedéshez, a rendelkezésre álló adatok alapján készült modellezés szerint csak kis mértékben járulhat hozzá az épületek terhe.

A modell alapján az egyes építmények süllyedése 0-600 milliméter közt várható, attól függően, hogy milyen altalajra és miféle alapozással készült az adott építmény. Ezek az adatok segítik a várostervezést abban, hogy a jövőben egyre gyakoribbá váló elárasztásos eseményekre felkészülhessen.