Vassal dúsítják a Déli-óceánt a pingvinek

Ahhoz, hogy az óceánban élő fitoplankton ellássa szénmegkötő feladatát, vasra van szüksége, ehhez egy nemrégiben a Nature Communications folyóiratban publikált kutatási eredmény szerint a pingvinek is hozzájárulnak, ürülékük révén.

A Déli-óceán fitoplanktonjának működését a vas jelenléte (hiánya) korlátozza, ezzel a vas közvetlenül is befolyásolja azt, hogy mennyi szenet tud kivonni az óceán élővilága a légkörből. A fitoplankton sejtjeibe épülő vas a táplálkozási láncban a krillbe, a krillből az ezt fogyasztó állatokba, cetekbe, pingvinekbe kerül. Azt egy korábbi kutatás már kimutatta, hogy az ámbrás cetek ürüléke fontos vasforrás lehet (évi 50 tonna vassal dúsítják a Déli-óceánt!), most egy spanyol kutatócsoport azt tárta fel, a pingvinek mennyivel járulnak hozzá.

A kutatók az antarktiszi Deception-szigeten élő állszíjas pingvinek (Pygoscelis antarcticus) kolóniáit vizsgálták meg, egyrészt megmérték a költőtelepeken felhalmozódó ürülék vastartalmát, másrészt a közelben az óceán vizében lévő vas mennyiségét is, mivel a pingvinek ürülékének csak mintegy 10 százaléka kerül a partra, a kolóniákba, a többi a vízbe jut úszás közben, vagy a jégtáblákra, ahonnan persze szintén az óceánba jut végül. Drónfelvételek segítségével felmérték a pingvinállományt, és kiszámították, mennyi ürülék keletkezik, s ennek hatására mennyi vas kerül az óceánba.

Megdöbbentő számot kaptak: a világ kb. 8 millió állszíjas pingvinje évente 521 tonna vassal dúsítja az óceánt! Ez kb. fele annak, amennyit az összes szilás cet juttat a vizekbe, azonban ha az állszíjas két közeli rokonát, a szamárpingvint (Pygoscelis papua) és az Adélie-pingvint (Pygoscelis adeliae) is hasonló adatok jellemzik (nagy valószínűséggel így lehet), akkor jócskán meghaladja e pingvinek vashozama a cetekét. Bár ezek a számok távol állnak a nem élő források, mint a por vasmennyiségétől, azonban ott nyújtanak segítséget a fitoplanktonnak, ahova a por ritkán jut el a légköri viszonyok miatt.