8300 éve még működő vulkán volt az Ibériai-félszigeten

A spanyol-francia határ közelében található Ibéria legfiatalabb vulkáni régiója a katalán La Garrotxa vulkáni terület. Az itteni vulkánokra az volt jellemző, hogy egy-egy kürtő csak egyszer produkált kitörést, ám számos efféle kisebb hegy található egymás közelében – ezeket a területeket monogenetikus vulkáni mezőnek nevezzük. (Ilyenért nem kell messzire mennünk, a Balaton környékének vulkánjai is e kategóriába tartoznak.) A korábbi ismeretek alapján a spanyolok legfiatalabb vulkánkitörése kb. 13 ezer éve zajlott itt, ám egy újonnan kiemelt üledékfurat friss adatokat nyújtva átírta ezt az időpontot, számolt be a Barcelonai Autonóm Egyetem. A régióban 350 ezer éve kezdődött a vulkáni működés, és mintegy 50 vulkáni kúp ismert, mindegyik csak egyetlen kitörésnek adott otthont.

A La Vall d’en Bas közelében egy egykori tómeder üledékéből, 15 méteres mélységből kiemelt furat vizsgálata tárta fel a kitörést. Az egykori tó annak köszönhette a kialakulását, hogy az egyik vulkánkitörés elzárta a Fluvià folyó útját, s így felduzzasztotta annak vizét. Az üledékfuratból nemcsak néhány ezer év klímája és élővilága adatait lehetett kiolvasni, hanem a vulkánkitörések kiülepedő hamu- és törmelékrétegei révén azok idejét is. Az üledékekben a környék növényeinek virágpora és egyéb töredékei, illetve a tavi élővilág, például az apró rákocskák, vagy épp kovamoszatok maradványai árulkodtak a kitörések helyi hatásairól is, beleértve azt is, hogy a tó vize időnként a kitörések hatására kissé savasabbá vált. A furatban összesen 30 vulkánkitörést képviselő vulkáni eredetű tefra (hamu és kőzettörmelék) rétegét tudták azonosítani, vagyis egy igencsak aktív időszaka volt ez a területnek.

A térségben ekkoriban élt vadászó-gyűjtögető népesség a 13,5-8,3 ezer évvel ezelőtti korban, e meglehetősen aktív vulkáni időszakok idején akár több száz évre is elhagyta a területet s a kevésbé aktív időszakokban visszatértek. A régészeti leleteket tartalmazó és a nem tartalmazó rétegek kora tükrözi a nyugodt és a kitöréses időszakok korát.

A vulkánkitörések idején erdőtüzek is felcsaptak, s ezeket követően nagyobb teret kaptak a fenyők a térség egyéb fáival szemben, majd 50-100 éves időtartam elteltével nagyjából helyreállt a növényzet.

A felfedezésről két külön tanulmányt is publikáltak a kutatók, a geológia részéről a Holocene folyóiratban, a társadalmi-ökológiai részéről pedig a Scientific Reports folyóiratban.