A közúti forgalom áldozatai
Bár sok ökológiai probléma, szó szerint a lábunk előtt hever, mégsem beszélünk róluk eleget. Az állatgázolások is ezek közé tartoznak.
Becslések szerint évente nagyjából 194 millió madár és 29 millió emlős pusztul el az utakon Európában, és ez alapján hazánkban is milliós nagyságrendű lehet a közúti közlekedéshez kötődő halálozás e csoportok esetén. És ehhez jönnek többek között kétéltűek, hüllők és ízeltlábúak… Azaz megszámlálhatatlanul sok élőlény élete ér véget így.
Elsőre talán furcsa, hogy miért pusztul el annyi állat az utakon. Nem tudják megtanulni, hogy ne menjenek az autók elé? Sokuk nem, de ha belegondolunk, mennyi embereket érintő közúti balesetről lehet hallani, beláthatjuk, hogy ez nem csak tanulás kérdése. Az ekkora sebességgel ilyen tömegű tárgyak (ilyen nagyságrendű) mozgatása meglehetősen új dolog evolúciós értelemben, és óhatatlanul együtt jár az időnkénti ütközésekkel. Tagadhatatlan, hogy vannak szándékos gázolások is, különösen olyan „nemszeretem” állatok, mint a kígyók esetén, a jellemző azonban a véletlen elütés.
A közúti közlekedésnek persze az elütéseken messze túlmutatnak a környezeti hatásai. Az útépítésekhez szükséges anyagtól és energiától kezdve az élőhely-átalakításig, majd a közlekedés során kibocsátott szennyezésekig szerteágazó hatásokról van szó. De lenne lehetőség a változásra! A közlekedés volumenének csökkentése és a környezetbarátabb alternatívák előtérbe helyezése egyaránt nélkülözhetetlen, ha kezelni akarjuk a problémát. A kevesebb közlekedést segítheti például a távmunka és a hétköznapi úti célok közelebb kerülése is (például legyen a közelben hely, ahonnan beszerezhetjük élelmünket, elérhetőek legyen alapvető szolgáltatások), valamint annak felismerése, hogy különleges élményekért nem kell feltétlenül messzire utazni. A környezetbarátabb alternatívák között kiemelendő a tömegközlekedés és a kerékpározás, de autóhasználat esetén ennek gyakorisága és a sebesség megválasztása is releváns kérdés. Lassabb tempóval az üzemanyag-használatot is csökkenthetjük, és növelhetjük az esélyét, hogy a közlekedés gépjármű nélküli résztvevőire is odafigyelve elkerülhessük a végzetes ütközéseket, gázolásokat.
Égi jelenségek 2026. május második felében
Holdsarlóval kezdődik és teliholddal végződik az időszak, már szépen megfigyelhető a nyári Tejút, hajnali és alkonyi holdsarlókat is láthatunk, és együttállásokra is érdemes lesz rápillantani.
Apránként nyeli el a föld Mexikóvárost
Friss műholdas adatok mutatják meg a Mexikóvárost sújtó talajsüllyedés mértékét.
Eltérnek légköri hatásaikban Kanada és Alaszka erdőtüzei
Bár a tüzek mindkét helyszínen üvegházgázok kibocsátásával járnak, a kanadai területen ezt egy másik folyamat képes ellensúlyozni.
A francia Riviérán is lehet katasztrofális cunami
Bár a pusztító cunamik jelenségét általában a Csendes- és az Indiai-óceán partvidékéhez kötjük, a vizsgálatok azt mutatják, jobb, ha a Földközi-tenger lakói is felkészülnek rá.
A klímahelyzet fokozódik: Európa kétszer gyorsabban melegszik a világátlagnál
Európa a leggyorsabban melegedő kontinens, ahol az emberi okra visszavezethető klímaváltozás magát az embert és a biológiai sokféleséget is veszélyezteti.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
