Égi jelenségek 2023. június első felében

Nézzük a nyári Tejutat az ultra rövid éjszakákon!

A holdfény (pontosabban annak hiánya) 10-ét követően biztosít lehetőséget arra, hogy éjfél körül, a rövid sötétség idején megfigyeljük a nyári Tejút ragyogó ívét, és a Tejút központi régiójának csillagködökben dús látványát, ehhez persze fényszennyezéstől távoli helyszínt érdemes felkeresni. A csillagászati sötétség ekkor alig 2,5 órás, azonban még ez is csökken, a nyári napfordulóra még mintegy fél órát elveszítünk belőle, igyekezzünk kihasználni ezt a kevéske időt a csillagos égbolt csodálatára!

Telihold 3/4-én éjjel

3-án alkonyat előtt kb. negyed órával kel a hold, ekkor igen nehezen láthatjuk a holdkeltét, ezért érdemes vagy a 4-i hajnalt (amúgy ekkor éri el 100 százalékos megvilágítottságát a Hold), vagy a 4-i alkonyt megvárni a fotózással. Nézzük az időpontokat! 4-én hajnalban a keleti határainknál a holdnyugta 04:19, Budapesten 04:30, nyugaton pedig 04:41 lesz. 4-én alkonyatkor a holdkelte már a polgári szürkület idejére esik, így viszonylag sötét égen bukkan majd fel. Az esti holdkelte ideje a keleti határainknál 21:26, Budapesten 21:36, nyugaton 21:46, ez kb. egy órával a napnyugta után következik be, és a Hold még ekkor is 99 százalékos megvilágításban lesz.

Fél-Vénusz az esti égen 3-án

A Vénusz fázisait csak megfelelő nagyításban észlelhetjük, így elsősorban távcsövön át, esetleg nagyobb teleobjektívvel érdemes vadászni rá. A belső bolygószomszédunk 3-án este éri el 50 százalékos megvilágítását, ezt még a bolygó lenyugvása előtt megfigyelhetjük (a Vénusz éjfél előtt kicsivel nyugszik), és mivel igen fényes égitestről van szó, már alkonyatkor is meg fogjuk találni, de tiszta időben a nappali égen is. A fél-Vénusznak tudományos neve is van, ilyenkor a bolygó dichotómiájáról beszélünk. Különös módon most a Merkúr is hasonló fázisban van (a Földnél beljebb keringő bolygók esetében vannak efféle fázisok), ám az a hajnali égen, igen rossz láthatóságban.

A Vénusz egyelőre még az éjszaka első felének égi úrnője, azonban apránként majd romlik a láthatósága, egyre hamarabb lenyugszik. Ezt most még nem vesszük észre, de a hónap közepén már kb. fél órával előbb, a hónap végén pedig már egy órával előbb lenyugszik, mint most, és eközben tovább csökken majd a fázisa is, és majd augusztus elejére egészen vékonyka sarlóvá válik. Érdemes rendszeresen fotózni addig, ugyanolyan nagyításban, majd egy, a fázisait és a bolygó látható méretének növekedését bemutatósorozattá összeállítani a képeinket!

Áthalad a Mars a Jászol-halmazon a hónap első napjaiban

Június 1-3 közt láthatjuk a vörös bolygót a Jászol-halmazon áthaladni, a kora esti, nyugati égbolton. A bolygó feltűnően fényes lesz a halmaz sok apró csillaga közt, szép látványt nyújt majd – megfelelő időjárás esetén érdemes lesz mindhárom este fotózni.

Hold-Szaturnusz együttállás 10-én hajnalban

A két égitest hajnali 1 után kel fel, így igen korán kell kelni az együttállás megfigyeléséhez. A hold 59 százalékos megvilágítású, a gyűrűs bolygót 3 fokkal az északi pólusa felett kereshetjük. Bár nem túl fényes a Szaturnusz, a közelben nincs hasonló csillag, így nem lehet összetéveszteni semmivel sem.

Elhalad a Vénusz a Jászol-halmaz mellett, június 12-14 közt

Ez esetben a ragyogóan fényes bolygó nem téved be a halmaz csillagai közé, ám igen közel kúszik el mellettük, nem kevésbé látványos együttállás-sorozatot alkotva, mint kicsit korábban a Mars és a halmaz. Most is készíthetünk erről fotósorozatot, ha az időjárás kedvez.

Holdsarló-Jupiter együttállás 14-én hajnalban

A Jupitert egyre jobban láthatjuk a pirkadati ég alján, 14-én a 17 százalékos, duci holdsarló is csatlakozik hozzá, mintegy 1,5 fok (3 telihold-átmérőnyi távolság) választja el őket. A megfigyeléshez sajnos elég korán kell kelni: hajnal 3 felé, már a navigációs szürkület idején pillanthatunk rá a párosra az északkeleti ég alján. A fényes Jupitert talán még egy órával később is megtaláljuk, köszönhetően a Hold közelségének, ám igazán szép fotókat csak korábban készíthetünk róluk. Ha valaki szereti a kihívásokat, akkor reggel 7 óra felé a nappali égen is próbálkozhat a páros megtalálásával, ekkor már fél foknál is kevesebb távolság lesz köztük, a Jupiter pont a sarló déli csúcsa alatt látszik. A két égitest 43-44 fokos magasságban jár a délkeleti égen ekkor. Bár a Jupiter nem olyan fényes, mint a Vénusz, nem lehetetlen a nappali megpillantása, de az biztos, ha tiszta az ég, fotózni azért akkor is tudjuk, ha szabad szemmel nem látszik.

Van egy szupernóva, amit kisebb teleobjektívvel is fotózhatunk

Akár már egy kis teleobjektívvel is megörökíthetjük azt a szupernóvát, amelyet a Nagy Göncöl rúdjánál lévő, M101 jelű Szélkerék-galaxisban fedezett fel a japán Itagaki Kojcsi 2023. május 19-én. A galaxis tőlünk kb. 21 millió fényévre van, így maga a szupernóva is ennyi idővel ezelőtt robbant fel, ám a fénye csak most érkezett hozzánk. Az úgynevezett II-es típusú szupernóvák közé tartozik, ami azt jelenti, hogy a szuperóriás csillag összeomlása után neutroncsillag vagy fekete lyuk jön (jött) létre, és ami az észlelők számára még fontosabb, csak lassan veszít fényességéből az objektum. Emiatt is érdemes megpróbálkozni a megörökítésével, akár távcsővel is, persze, de akár egy egészen egyszerű teleobjektívvel is.

A szupernóvát tartalmazó M101 galaxis helye a Göncöl rúdjánál, lila csillaggal jelölve. A térkép éjféli helyzetét mutatja, de egész éjjel igen magasan jár.

Forrás: Stellarium

Ahhoz azonban, hogy sikerrel járjunk, arra feltétlenül szükség lesz, hogy a Föld forgását ellensúlyozó égboltkövető mechanikán kattogjon a fényképezőgép, mivel enélkül a hosszú záridejű felvételeken csíkokká válnak a csillagok. Az illusztráló felvétel egy 135mm-es objektívvel készült! Habár a növekvő holdfényben a hónap elején a galaxis maga nem lesz már igazán szép, ám a szupernóva így is feltűnik majd. A lassú halványodás miatt lehet, hogy érdemes lesz megvárni, míg elmegy a holdfény, és akkor megnézni, megörökíteni az objektumot, erre még néhány héten át lehetőségünk lesz.