Migráció az egyre melegedő bolygón

Egy új elemzés azt vizsgálta, milyen kapcsolatban van a felmelegedés és az emberi migráció.

Akárhol is él az ember, szüksége van bizonyos éghajlati adottságokra ahhoz, hogy élelmet termeljen, fenntartsa infrastruktúráját, s a létért való küzdelmet ne kelljen napról napra és szó szerint értelmezni. Azonban a jelenünk erősen átalakítja e helyzetet, a klímaváltozással járó felmelegedés önmagában is képes ellehetetleníteni nagy területeken az életet. Bár nincs olyan meghúzott határvonal, határérték, hogy hány fokos hőségben kezd elvándorolni az ember a lakhelyéről, egy közegészségügyi és humanitárius szervezetek szakembereiből álló kutatócsoport most megpróbálta összegezni, mit is tudunk erről a kérdésről. A PLOS Climate szakfolyóiratban számoltak be arról, mire is jutottak.
A kutatók az elmúlt mintegy 15 évben készült tanulmányok sokaságát elemezve arra jutottak, hogy – nem túl meglepő módon – a migrációt befolyásoló hatású a felmelegedés. Amellett, hogy a nagyobb hőség elől többen fognak elmenekülni, az is világossá vált, hogy ennek hatására a menekülőkre leselkedő egészségügyi kockázatok is nőnek, a hőséghez köthető betegségek és halálesetek száma is nőni fog. Különösen ott rosszabb az emberek helyzete, ahol eleve rossz az infrastruktúra, nem megfelelőek a munkakörülmények, gyengébb az oktatás helyzete és színvonala, valamint rossz a népesség anyagi helyzete.
A vizsgált kutatások azt mutatták, hogy csupán a hőség ötven százalékban serkentette a migrációt, így a kutatók szerint ez azt jelenti, más fontos tényezők is szerepet játszanak abban, hogy valaki elhagyja-e a hazáját. Nem lehet konkrét hőmérséklethez kötni, mikor kel útra valaki, hanem inkább a felmelegedés okozta összetett környezeti hatások eredményéhez köthető ez. E környezeti hatások ellen pedig leginkább a klímaváltozás féken tartásával, illetve a jobb társadalmi körülmények megteremtésével lehetne hatékonyan fellépni.