Szerves molekulák a csillagászati régmúltból

A Texas A&M Egyetem szakembere vezette nagy, nemzetközi kutatócsoport olyan szerves molekulákat fedezett fel egy több mint 12 milliárd fényévre lévő galaxisban, amelyek a Földön példáéul szerves anyagok égésekor keletkező koromban, füstben jelennek meg, de megtalálhatóak egyes meteoritokban is. A policiklusos aromás szénhidrogének (PAH) eddigi legtávolabbi, legrégebbi előfordulását igazolta így az űrteleszkóp. Ezzel az Univerzum legkorábbi időszakában lezajlott összetett kémiai folyamatokról is képet kaphatunk. A kutatás eredményét a Nature publikálta.

A szerves elnevezés elég szerencsétlen, mivel azt az érzetet kelti, hogy valamiféle biológiai folyamat eredménye az adott vegyület. Azonban ez nem így van, a név pusztán a széntartalmú molekulák egy bizonyos csoportját fogja össze, amelyek még csak nem is teljesen egységes kategóriát képviselnek. A név egy 19. század eleji elképzelésből ered, amelyben, tévesen, úgy vélték, az élő szervezeteket alkotó molekulák gyökeresen eltérnek a nem élőktől.

A kutatók egy 2013-ban felfedezett, és azóta számos eszközzel megvizsgált galaxisban mutatták ki a molekulákat, most pedig, a Nature hasábjain megjelentek szerint a James Webb-űrteleszkóp használta ki a megfigyelési lehetőséget. Ehhez egy másik galaxis gravitációs lencsehatását vették igénybe, amelynek köszönhetően 30-35-szörös méretben figyelhették meg az objektumot.

„Kombináltunk egy kozmikus nagyítót és a Webb kivételes képességeit, így voltunk képesek még több részletet megfigyelni annál, amit egyébként látnánk” – mondta Justin Spilker professzor, a kutatás vezetője. „Ez a szintű nagyítás vetette fel annak az ötletét, hogy egyáltalában ránézzünk a Webb-űrteleszkóppal, hisz így a más módon nem észlelhető részleteiben is megláthatjuk, hogy miből is épült fel egy galaxis az Univerzum e korai időszakában.”

A mérések a földi szmogból, légszennyező anyagokból jól ismert, rákkeltő hatású molekulákat mutatták ki. Azonban a világűrben egyébként gyakori molekulák nem szennyező anyagok, hanem a csillagkeletkezés tanúi voltak eddigi megfigyeléseink szerint. A James Webb-űrteleszkóp segítségével észlelt esetben azonban nem találták nyomát a csillagkeletkezésnek ott, ahol a molekulák jelen voltak. Találtak emellett csillagkeletkezést mutató helyeket, ahonnan viszont hiányoztak e molekulák.

A távoli galaxisban talált PAH-molekulák milliméteres nagyságú csillagközi porszemcsék felszínét vonhatják be. A kutatók szerint akár még régebbi galaxisokat is találhatnak majd, amelyekből még hiányoznak ezek a szerves molekulák.