Nápoly kevésbé ismert vulkánját vizsgálták

A University College London (UCL) és az olasz Nemzeti Geofizikai és Vulkanológiai Kutatóintézet (INGV) szakemberei közös munkában vizsgálták meg a Nápolyi-öböl kevésbé ismert vulkánját, a Campi Flegreit. A Vezúvtól nyugatra fekvő, Nápollyal szomszédos vulkánból a térképen csak néhány íves vonalat látunk, és pár kisebb, erodált kúpot. A Campi Flegrei egy elég nagy, kb. 13 km átmérőjű kaldera, amelyben a legutolsó kitörésre 1538-ban került sor, ekkor jött létre a Monte Nuovo nevet kapott 100 méter magas salakkúpocska. Robbanásos kitöréseire több tízezer évvel ezelőtt került sor, ezek során alakult ki maga a kaldera.

Ma leginkább turistalátványosság az ehhez tartozó Solfatara, illetve Pozzuoli városának római kori emlékei miatt is. Ez utóbbiak közé tartozik a Serapeum, amelynek emelkedése és süllyedése a térség geológiailag élő voltát ékesen bizonyítja. Szintén kézzel fogható bizonyítékokat szolgáltatnak a Solfatara területén lévő fumarolák, iszapfortyogók. Ezt az aktivitást persze a szakemberek is figyelik, mérik, hisz egy metropolisz alvó szomszédjáról van szó.

Úgy tűnik azonban, éberen alszik a Campi Flegrei, az újonnan, a Communications Earth & Environment folyóiratban publikált kutatási eredmények szerint meggyengült a földkéreg a kalderában. A kutatók az elmúlt 70 évet vizsgálták meg, az ezen időszakban lejátszódott földrengéseket, illetve a térség magassági változásait. Az 1950-es és az 1970-80-as években is volt egy-egy kétéves időszak, amikor nyugtalanabb volt a kaldera, majd az utóbbi évtizedben kissé komótosabb aktivitást tapasztaltak. Összesen több tízezer apró földrengést detektáltak e 70 év alatt, és mintegy 4 méterrel emelkedett meg Pozzuoli városának tengerparti területe (ahol az említett Serapeum is található). E város gyakorlatilag a kaldera központjában helyezkedik el.

Az UCL kutatói által kifejlesztett modell segítségével vizsgálták meg, mit is jelent a gyakorlatban a földrengések sokasága és a felszínemelkedés. A kutatók a hosszú évek óta tartó munkájuk, a megfigyelések és a modellszámítások eredményeként arra jutottak, hogy a kalderában a földkéreg meggyengült, és készen áll arra, hogy egy jövőbeli kitörés véglegesen áttörje. A rengések és a felszínemelkedés kapcsolata alapján a kutatók úgy vélik, a földkéreg itt épp egy olyan átalakuláson esik át, amelyben a rugalmas elmozdulások helyét a hasadékok kialakulása váltja. A kutatók korábbi munkájukban arra jutottak, hogy 1984-től már ez a nem rugalmas típusú átalakulás zajlik, s az akkor előrejelzett változások ezt igazolták is.

Ez az átalakulás egy jövőbeli kitöréshez elengedhetetlen, hisz, ha majd egyszer elkezd emelkedni a magma, annak át is kell törnie a földkérget, amit a hasadékok, repedések híján nem tudna megtenni. Azzal, hogy e hasadozás a modellszámítások szerint már közel 4 évtizede megkezdődött, egyszerűen könnyebbé vált egy majdani kitörés útja.

Amennyiben e rugalmatlanságot mutató folyamatok folytatódnak (erre nincs garancia), úgy majd valamikor a jövőben a Solfatara – Pisciarelli forró gázokban s folyadékokban gazdag hidrotermális területei körül várható a felszínt is elérő hasadék. Amennyiben ez bekövetkezik, akkor se kell vulkánkitörésre számítani feltétlenül! Elképzelhető, hogy a gázok mennyisége ugrik majd meg ennek hatására, ez akár helyben nem veszélytelen gőzrobbanásokhoz is elvezethet.

Az is könnyen előfordulhat, hogy a már kialakult repedések bezárulnak, majd mások ismét megnyílnak – ez egy új, csiki-csuki jellegű egyensúlyi állapothoz is elvezethet, ez együtt járhat egy váltakozó talajszint emelkedés-süllyedés rendszerével is. (Hasonló rendszerben „lélegzik” a Yellowstone kalderája legalább 100 éve.)

A kutatók szerint mindezen eredmények alapján különösen fontos lenne még több és pontosabb méréseket végezni a Campi Flegrei felszínemelkedési és gázkibocsátási változásairól. Az itt készült kutatás pedig más nagy, szunnyadó kalderák ébredezésével kapcsolatos tapasztalatokat is szolgáltatnak.

A kutatás tehát nem arról szólt, hogy a Campi Flegrei területén holnapután kitörés várható, hanem arról, hogy a kéreg repedezése miatt könnyebben fordulhat majd elő kitörés. Azt is érdemes még megjegyezni, hogy ez esetben nem olyan méretű kitörésről lesz szó, ami a Campi Flegrei 40 ezer évvel ezelőtti, fél Európát törmelékkel és hamuval beterítő robbanása volt, viszont a helyi lakosságnak, katasztrófavédelemnek, polgári védelemnek fel kell készülnie egy kisebb vulkáni eseményre. Ennek az időpontját pedig csak a folyamatos mérések és kutatások tudják bármikor is előrejelezni.