A melegedő tengerek, több kalózkodás?

A kalózkodás ma már nem az a „romantikus” tevékenység, amit a kalandfilmekben látunk, hanem véres, kényszer szülte jövedelmi forrás a legszegényebb rétegek számára. Nem véletlen, hogy a világ legszegényebb régióiban fordul elő viszonylag gyakran, például Szomália partjai közelében. Az EOS földtudományi hírportál járta körbe a kérdést: mi lesz a melegedő tengereken kevesebb halat találó halászokkal? Úgy tűnik, a mainál többen fordulnak majd illegális jövedelemszerzési módhoz.

Jelenleg a világon külkereskedelmi forgalomba kerülő árucikkek 90 százaléka tengeri úton utazik, a 2000-es évek elejétől kezdődően pedig évente több száz kalóztámadásra kerül sor, ezek megszerzése érdekében. Egy kutatásból kiderült, hogy a kalózok előzőleg gyakran halászatból éltek, és amikor kevés a hal, más jövedelemforrás után kellett nézniük. Mivel már jártasak a hajózásban, ezért kézenfekvő hasonló jellegű elfoglaltságot keresni. A szakemberek szerint az, hogy valaki halászból kalózzá válik-e, nagyrészt a halak mennyiségétől függ. Ez az összefüggés tette kíváncsivá a kutatókat: vajon a klímaváltozás miféle váltásra kényszeríti majd a halászokat a Dél-Kínai-tenger és Afrika keleti partvidéke közelében? E helyszíneken gyakran csak lassan tudnak haladni a hajók a vízi körülmények miatt, ez pedig megkönnyíti a kalózok dolgát. Emellett a Dél-Kínai-tenger a világ egyik legfőbb tengeri kereskedelmi útvonala is, a kalóztámadások több mint 40 százaléka itt esett meg 1995-2013 közt!

A kutatók számos adatot vizsgáltak át, így a tengervíz hőmérsékletét és a kifogott halmennyiséget is – kiderült, hogy ezek szorosan összefüggenek, ám érdekes, ellentmondásos kapcsolatot találtak. Míg Kelet-Afrikánál a melegedéssel csökkent a hal mennyisége, a Dél-Kínai-tengeren nőtt! Azonban a véletlen felfedezés szerencsés is volt, hisz így azt is megvizsgálták, mivel jár, ha nő a hal mennyisége. Ezzel be tudták bizonyítani azt, hogy a hal mennyiségével a kalózkodás is szorosan összefügg. Amikor csökkent a halmennyiség, nőtt a kalóztámadások száma, s amikor több lett a hal, kevesebb volt a kalóztámadás. Az eredményeket a Weather, Climate and Society szakfolyóiratban ismertették.

A kutatók a következőkben azt szeretnék megvizsgálni, miféle összefüggések állnak fenn a klíma átalakulása és a szárazföldeken zajló bűnözés és terrorizmus között.