Foszfor is van az Enceladus vizében

A Cassini-űrszonda mérési adataiból sikerült kideríteni, hogy az Enceladus nevű Szaturnusz-hold jéggejzírei foszfort is permeteznek a világűrbe.

A foszfor az élethez – az általunk ismert formában – abszolút nélkülözhetetlen elem. Azt, hogy jelen lehet az Enceladus jég alatti óceánjában, modellezéssel már vizsgálták, egy új kutatás a Cassini adatait átvizsgálva találta meg az értékes elemet, számolt be a NASA.
Már számos szerves molekulát kimutattak az Enceladus mélyéről kispriccelő jégszemcskében korábban. Frank Postberg bolygókutató, a friss vizsgálatok vezetője elmondta: „A foszfortartalmú sók jelentős mennyiségének egyértelmű kémiai jeleit azonosítottuk a kis hold jéggejzíreiből a világűrbe jutó szemcsékben. Ez az első alkalom, hogy ezt az alapvető elemet egy Földön kívüli égitest óceánjában kimutattuk.”
A jégszemcsék spektrumának korábbi elemzésével nátrium, kálium, klór, és karbonát-tartalmú vegyületek jeleit mutatták ki, majd számítógépes modellezés alapján arra jutottak, hogy a jég alatti óceán enyhén lúgos. Mindezek pedig kedveznek az élet kialakulásának.
A Cassini kozmikuspor-elemző eszközén gyűjtött adatokból derült most ki, hogy a jégszemcsékben nátrium-foszfát is található. Ez olyan vegyület, amelyben a foszfor és a nátrium mellett még oxigén és hidrogén is található. Földi laborkísérletek arra utalnak, hogy a mi óceánjainknál sokkal nagyobb koncentrációban lehet jelen a foszfor az Enceladus vizében. További modellezésből a kutatók arra jutottak, hogy más, szintén jégkéreg alatti óceánnal rendelkező égitestek vizében is hasonlóképp jelen lehet ez az anyag. Ez különösen azokra az égitestekre lehet igaz, ahol a folyékony víz és a kőzetek közvetlenül találkozhatnak, és amelyek a Naprendszer ősi, szén-dioxidot is tartalmazó jeges anyagából jöttek létre.
A foszfortartalmú molekulák az Enceladus óceánjának fenekén lévő kőzetek, és a karbonátot tartalmazó víz találkozása miatt oldódnak ki, és ez más hasonló égitesteken is ugyanígy történhet. A foszfor, a mennyisége alapján, elegendő lehet valamiféle Földön kívüli élőlény létrejöttéhez. Az persze továbbra is kérdéses, hogy valóban kialakult-e bármilyen létforma az Enceladuson, de a lehetőség önmagában is rendkívül izgalmas felfedezés.
A Cassini küldetése 2017-ben véget ért, ám a munkája során gyűjtött hatalmas adatmennyiség feldolgozása és elemzése még tovább tart. A kutatók abban bíznak, hogy az eredmények hatására újabb küldetés is indulhat majd a Szaturnusz rendszerébe, ami a már felfedezett különlegességek nyomán indul új vizsgálatokra.