Ultraibolya Mars

A MAVEN űrszonda a marsi év különböző időpontjai során készített ultraibolya felvételeket a bolygóról, s ezeknek köszönhetően mind a felszínt, mind a ritka légkört új nézőpontból ismerhetjük meg, a NASA jóvoltából.

Az Ultraibolya Képalkotó Spektrográf (IUVS) berendezéssel 2022-ben és 2023-ban a Mars elliptikus, Nap körüli útjának két ellentétes végpontján készített felvételeket. Mivel e felvételek az emberi szem számára nem láthatóak, 110-340 nanométeres hullámhossztartományban születtek, ezért azokat át kellett alakítani számunkra is láthatóvá. Ezt a piros, a zöld és a kék színek kombinációjával végezték el, amelyeket egy-egy UV-hullámhossznak feleltettek meg. Ezzel a légköri ózon lila, a felhők és a párásságok fehér és kék színűek. A felszín barnás-zöldes lehet, a kép kontrasztjait kiemelő feldolgozási módszertől függően.

Az első felvétel a marsi déli félteke nyarának közepén, 2022 júliusában született, a bolygó ekkor jár a legközelebb a Naphoz. A marsi évszakokat a földiekhez hasonlóan a bolygó tengelyferdesége okozza.

A Mars egyik legmélyebb becsapódási eredetű medencéjét, az Argyre Planitia kerek területét (balra, lent) légköri homály tölti ki, ezt rózsaszínes árnyalatban látjuk. A kép felső részén a Valles Marineris elágazó kanyonrendszerében felhők ülnek, amelyeket drapp árnyalat jelez. A déli sarkvidéki jégsapkát fehéren láthatjuk a kép legalján, az ottani, viszonylagosan meleg nyár idején ez a jégsapka zsugorodik. A déli félteke nyara és a porviharok a vízpárát igen nagy légköri magasságokig juttatják, ezzel a MAVEN segített megmagyarázni a marsi hidrogén mennyiségének csökkenését az év ezen időszakában.

A második felvétel 2023 januárjában készült az északi féltekéről, a Mars ekkoriban járt legtávolabb a Naptól. A gyors évszakváltásoknak köszönhetően rengeteg, fehér színben látható felhő alakult ki a bolygó északi sarkvidékén. A Valles Marineris e képen a bal alsó régióban van (számos kráter kerekded foltja közelében), és szintén drapp, de kevésbé kontrasztos, mint az első felvételen volt. A kép felső részén a sarki éjszaka során összegyűlt ózon lila színe dominál, azonban ezt tavasszal a légköri vízpárával lezajló kémiai reakciók elbontják majd.

A MAVEN űrszonda 2013-ban indult és 2014-től fogva vizsgálja a marsi légkört, a napfénnyel, a Napból érkező részecskékkel való kölcsönhatásait, illetve egyik fő feladata, hogy méréseivel kiderítse, miként szökik a Mars légköre a világűrbe.