Csak 14 kilométer

A Gibraltári-szoros legszűkebb pontján csak 14 kilométer választja el Afrikát és Európát.

Két kontinens találkozási pontja, amely egyszerre összeköti és elválasztja Afrikát Európától. Összeköti, hisz itt van a legkisebb távolság köztünk. Elválasztja, hisz a víz még ma is nagy úr, amin csak műszaki segítséggel tudunk átjutni. Ez a történelem során nem sok problémát jelentett, kultúrák és hadak egyaránt átkeltek rajta.
Földtani szempontból a Gibraltári-szoros két oldala nagyon is összetartozó, a Gibraltári-ív hegyei uralják. A spanyol oldalon a Betikai-hegység, míg Marokkóban a Rif közös U alakú íve a tenger alatt is folytatódik, e hegyek a két kontinens ütközésének gyermekei. A Gibraltári-szoros két tenger találkozási pontja is, az Atlanti-óceán és a Földközi-tenger sok évmillió óta itt kapaszkodik egymásba, vizeik különös módon, elkülönülő rétegekben cserélnek helyet, a tenger alatti domborzatnak és a Földközi-tenger magasabb sókoncentrációjának következtében.
A sokkal sósabb mediterrán vizeket még mintegy ezer kilométerre a szorostól is ki lehet mutatni az Atlanti-óceánban! Itt, a szoros keleti felén tenyésznek a Földközi-tenger hideg vízi koralljai, amelyek már akkor is a tengerfenéken laktak, amikor a neandervölgyi ember megtelepedett a mai Spanyolország területén.
Ez a különleges geológiai és vízügyi helyzet tette lehetővé, hogy 5,96 millió évvel ezelőtt a két tenger közti kapcsolat megszűnt, az íves hegyvonulat tektonikai hatásoknak köszönhetően megemelkedett, a szoros bezárult és a Földközi-tenger szinte teljesen kiszáradt. Ez, a messinai sókrízisnek nevezett helyzet több mint félmillió éven át tartott, majd az atlanti víz képes volt újra átjutni a szoroson. A víz a számítások szerint az Amazonas vízhozamánál három nagyságrenddel (ezerszer) nagyobb volt, és így, a növekvő csapadékkal együtt képes volt újra feltölteni a Földközi-tenger medencéjét. Ezen elárasztás során mély tenger alatti kanyon vágódott be a szoros keleti felén.
A szoros víz alatti domborzatának köszönhetően úgy áramlik a víz, hogy a második világháború során a német tengeralattjárók a motorjuk bekapcsolása nélkül, vagyis gyakorlatilag hangtalanul be tudtak úszni a Földközi-tenger területére. A szoroson ma naponta mintegy 300 hajó kel át, legtöbbjük halászati vagy kereskedelmi céllal.
A szorosról készült felvétel a Nemzetközi Űrállomáson készültek 2023. április 14-én, és az Earth Observatory mutatta be.