Donát2025. február 17., hétfő
Föld

Szélsőségek az időjárásban

2023.07.03.NG
National Geographic Magyarország

Míg a 2022-es év az aszályról szólt, idén az év első felében inkább a túl sok víz volt a jellemző, számos magyar települést sújtott villámárvíz.

Ecsegen 2023. június 9-én a Szuha-patak árasztotta el az utcákat.
Forrás: MTI/Komka Péter

 

 

A két jelenség összefügg, és a fenntartható jövőnk egyik záloga lehet, ha a túl sok és túl kevés víz problémáját nem egymástól elválasztott módszerekkel orvosoljuk, hanem összefüggéseiben kezeljük. A jó hír, hogy ez nem elsősorban pénzkérdés, a rossz az, hogy az ágazati korlátok közé szorított rendszer tehetetlensége miatt nehéz elszakadni a megszokott megoldásoktól.

A Janus-arcú klímaváltozás

Talán meglepő lehet, de a téli porviharok, a hosszú nyári aszályok és hőhullámok, valamint a sártengerek és villámárvizek hasonló gyökerű jelenségek. Az éghajlatunkat az egyre inkább jellemző időjárási szélsőségeket figyelmen kívül hagyó területhasználat egyre több ember életét sodorja veszélybe.
Emellett a gazdasági károk is növekednek, egyre nagyobb a költsége annak, hogy fenntartsuk az alkalmazkodásra képtelen gazdálkodási módokat. Bár egy-egy időjárási esemény önmagában nem tudható be a klímaváltozásnak, de lassan körvonalazódik egy tendencia, ami szomorú ízelítőt ad a klímamodellek előrejelzéseiben jósolt változásokból: nagyon úgy tűnik, az éghajlatváltozás nem csak a jövő nemzedék életét nehezíti, de a miénkre kihat.

„Sokan még mindig azt gondolják, hogy az éghajlat változása pusztán a hőmérséklet emelkedésében mutatkozik meg, és egy ideihez hasonló, hűvös tavasz rögtön felerősíti a szkeptikusok hangját. A gyakorlatban azonban a globális átlaghőmérséklet-emelkedés területileg sohasem egységes, az csak a jéghegy csúcsa, hogy időszakosan hőhullámok jelentkeznek. A klímaváltozásnak a vízkörforgásra gyakorolt hatását ugyanakkor rendszeresen érzékelhetjük. A körforgás gyorsul, mára a bőrünkön érezhetjük ennek jeleit: egyre ritkábbak az ország nagy területén hulló lassú, áztató esők, helyettük kis területeket öntöznek heves záporok és zivatarok, amiket hosszú, keservesen száraz időszakok követnek. A korábban hónapokra szétoszlott csapadék jelentős része néhány óra alatt hullik le, így nem tud a talajba mélyen beszivárgás, vagyis érdemi hasznosulás nélkül zúdul le és folyik ki az országból, olykor óriási problémákat okozva villámárvíz formájában” – magyarázta a jelenséget Dedák Dalma, a WWF Magyarország környezetpolitikai szakértője.

Mi is az a villámárvíz?

Villámárvízről beszélünk, amikor nagyon sok csapadék rövid idő alatt, kis területen, koncentráltan zúdul le hirtelen áradatot okozva. Önmagában azonban a sok csapadékból ritkán keletkezik a múlt hónapban tapasztaltakhoz fogható pusztító áradat. Az ilyen jelenségek kialakulásának kockázatát jelentősen növeli az, hogy az érintett terület domborzatának milyen a jellege – különösen a víz felgyülemlésének kedvező lejtésviszonyok, illetve a nagy szintkülönbség – és a felszínborítása. Egy katlanszerű völgy alján elhelyezkedő település, ahová a környező hegyek csapadékából származó víz lefolyik, nyilvánvalóan kitettebb a pusztító villámárvíznek, mint egy síkvidéki falu vagy város. Különösen, ha a környező domb- és hegyoldalakról a fákat, bokrokat eltávolították, netán még szintvonalakra merőleges szántás, fedetlen talaj, szőlősorok, illetve burkolt felületek is rávezetik a vizet a lakott területekre.

Míg a nagy folyóinkon bekövetkező áradások napokkal, vagy legalább órákkal előre már jelezhetők, addig a villámárvíz érkezésére nincs idő felkészülni. Az Országos Meteorológiai Szolgálat figyelmeztetése ugyan intő előjel, de a villámárvizeket legtöbbször okozó lokálisan képződő (konvektív) csapadék előrejelzése nagyon bizonytalan, így gyakran előzmény nélkül, egyik pillanatról a másikra önti el a településeket. A hegyes-dombos lejtőkről rendkívüli sodrással lezúduló vízözön fákat, sziklákat, gépjárműveket és az emberi építmények darabjait magával sodorva különös pusztításra képes.

A megáradt Bertece-patak vízétől alámosott vasúti pálya Nógrádszakálnál 2023. június 9-én.
Forrás: MTI/Komka Péter

 

„Évről évre egyre több szó esik a villámárvizekről. Az elmúlt hetekben számos településen jelentkeztek súlyos problémák, ezekből is kiemelkedik Recsk, ahol sártenger borított be utcákat és tett lakhatatlanná családi házakat, valamint Gyöngyöstarján, ahol halálos áldozatokat is követelt a pusztító áradat. Ilyen tragédiák mellett már nem lenne szabad szó nélkül elmenni, hiszen a kockázatokat évek óta ismerjük, a klímamodellek pedig azt mutatják, hogy a szélsőséges időjárási jelenségek súlyosbodni fognak” – figyelmeztetett a szakértő.
Rendszerszintű változtatások kellenek a vízgyűjtők szintjén, kármentés helyett a proaktív kockázatmérséklésre kell fektetni a hangsúlyt. Az sem reális, hogy minden falu fölé nagy méretű záportározókat építsünk, minden patakmedret kibetonozzunk a gyors vízelvezetés érdekében. Mindez nemcsak drága és kivitelezhetetlen, hanem olyan tüneti kezelése a vízbőség idején jelentkező problémának, amely az aszályos időszakban csak súlyosbítja a gondokat.

Mindenekelőtt a kockázatokat fokozó területhasználatokat kell felülvizsgálni, és az érintettek bevonásával átgondolt tervezés keretében, kis léptékű, rugalmasan alkalmazkodó megoldásokkal mérsékelni a veszélyeket. Bár a villámárvíz olykor elkerülhetetlen, a pusztítás gyakran jelentősen mérsékelhető gondos tervezéssel, az időjárási szélsőségekhez alkalmazkodó területhasználattal.

Különösen szomorú példája ennek Recsk, ahol egy erdős terület helyén újonnan létesített külszíni bánya depóniáját – a bánya előkészítésének munkaterületén letermelt és felhalmozott földet – mosta el a víz, s az így keletkező sárfolyó tett lakhatatlanná családi házakat. Ennek nem lett volna szabad megtörténnie, hiszen az ilyen beruházások esetében kötelező környezeti hatásvizsgálatnak éppen az lenne a feladata, hogy feltárja a klimatikus és környezeti kockázatokat, ezáltal rámutatva a beruházások esetleges hiányosságaira” – mondta Dedák Dalma.

Hogyan mérsékelhetők a kockázatok?

A kockázatos területhasználatok felülvizsgálata nem azt jelenti, hogy fel kell hagyni mindenféle gazdasági használattal.
„Erdőgazdálkodás, fakitermelés lehetséges nagy vágásterületek nélkül, szántóföldi művelés lehetséges a talaj forgatása, a felszín fedetlenül hagyása nélkül, szőlőművelés lehetséges lefolyásgátló akadályok és más erózióvédelmi beruházások létesítésével, a városokban sem szükséges minden talpalatnyi területet leburkolni. Mindez aszályos időszakban csökkenti a területek kiszáradását, a mikroklímát kiegyenlítettebbé téve enyhíti a hőhullámok hatásait, ráadásul – segítve a beszivárgást – gyarapítja felszín alatti vízkincsünket, ezen kívül tűzvédelmi szerepet tölt be, és nem utolsó sorban mérsékli a villámárvizek pusztításának mértékét” – sorolta a szakértő, aki hozzátette, hogy az agrártámogatási rendszer és uniós településfejlesztési pályázatok támogatást biztosítanak a szükséges változtatásokhoz.

Fontos, hogy vízelvezetés helyett segítsük a vizet beszivárogni a felszín alá, ebben pedig legfőbb szövetségesünk a természet, így a gazdálkodási módok és településfejlesztés mellett, ahol erre lehetőség van, meg kell óvnunk a természetes élőhelyeinket, helyreállítani a kisvízfolyásaink természetes medrét és árterét.

Természetre alapozott, kis léptékű vízmegtartó megoldásokkal célzottan is hozzájárulhatunk a villámárvíz-kockázat mérsékléséhez: erdőben kisvizes élőhelyek – úgynevezett tókák létrehozására –, a vízmosásokban rönkgátak kialakítására, a kisvízfolyások mentén a települések védelme érdekében kisebb oldaltározók kialakítására egyaránt vannak jó példák, de az ilyen megoldások a rendszerszintű területi tervezésbe nem épültek be, mivel általában már tervezési szinten is kizárólag a drága, nagy méretű, olykor értékes lápok és mocsarak helyére épülő, minimális vízmegtartó szereppel rendelkező záportározók, illetve lefolyásgyorsítás kerül szóba.

„Évek óta tisztában vagyunk azzal, hogy az időjárási szélsőségek kockázatai csak akkor mérsékelhetőek, ha a vízügyi és önkormányzati feladatok korlátain túllépünk, és a kockázatmérséklésbe bevonjuk a területhasználókat is. Ehhez általában a támogatások is rendelkezésre állnak, leginkább csak a szemléletváltást ösztönző jogszabályi környezet és az átgondolt, érintettek bevonásán alapuló tervezés hiányzik” – zárta gondolatait a szakértő.

Latin-Amerikára mutatnak Norvégia kék évgyűrűi

Latin-Amerikára mutatnak Norvégia kék évgyűrűi

A skandináv fák és cserjék bizonyos években igen rosszul fejlődtek, amelynek nyomát az évgyűrűk jelzik.

Sosem mértek ilyen meleg januárt

Sosem mértek ilyen meleg januárt

Folytatódott az elmúlt hónapok extrém meleg trendje.

Égi jelenségek 2025. február második felében

Égi jelenségek 2025. február második felében

Holdmentes kora esték, ragyogó téli csillagképek, együttállások, bolygók várnak az églesőkre február második felében.

Kis piros pontok rejtélyét oldották meg

Kis piros pontok rejtélyét oldották meg

A James Webb-űrteleszkóp eddig nem ismert galaxistípust fedezett fel, a kis piros pontnak (LRD) nevezett objektumok a korai univerzum képviselői.

Nem a Laacher See kitörése okozta a fiatalabb dryas lehűlését

Nem a Laacher See kitörése okozta a fiatalabb dryas lehűlését

A mintegy 12900-11700 évvel ezelőtti időszak a jégkor végi felmelegedést megszakító hőmérsékleti visszaesés volt, amelynek eredete mindmáig rejtély.

National Geographic 2025. januári címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

22 200 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlapNational Geographic 2021. februári címlapNational Geographic 2021. márciusi címlapNational Geographic 2021. áprilisi címlapNational Geographic 2021. májusi címlapNational Geographic 2021. júniusi címlapNational Geographic 2021. júliusi címlapNational Geographic 2021. augusztusi címlapNational Geographic 2021. szeptemberi címlapNational Geographic 2021. októberi címlapNational Geographic 2021. novemberi címlapNational Geographic 2021. decemberi címlapNational Geographic 2022. januári címlapNational Geographic 2022. februári címlapNational Geographic 2022. márciusi címlapNational Geographic 2022. áprilisi címlapNational Geographic 2022. májusi címlapNational Geographic 2022. júniusi címlapNational Geographic 2022. júliusi címlapNational Geographic 2022. augusztusi címlapNational Geographic 2022. szeptemberi címlapNational Geographic 2022. októberi címlapNational Geographic 2022. novemberi címlapNational Geographic 2022. decemberi címlapNational Geographic 2023. januári címlapNational Geographic 2023. februári címlapNational Geographic 2023. márciusi címlapNational Geographic 2023. áprilisi címlapNational Geographic 2023. májusi címlapNational Geographic 2023. júniusi címlapNational Geographic 2023. júliusi címlapNational Geographic 2023. augusztusi címlapNational Geographic 2023. októberi címlapNational Geographic 2023. novemberi címlapNational Geographic 2023. decemberi címlapNational Geographic 2024. januári címlapNational Geographic 2024. februári címlapNational Geographic 2024. márciusi címlapNational Geographic 2024. áprilisi címlapNational Geographic 2024. májusi címlapNational Geographic 2024. júniusi címlapNational Geographic 2024. júliusi címlapNational Geographic 2024. augusztusi címlapNational Geographic 2024. szeptemberi címlapNational Geographic 2024. októberi címlapNational Geographic 2024. novemberi címlapNational Geographic 2024. decemberi címlapNational Geographic 2025. januári címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket