Vulkánok és a klíma kapcsolata

A vulkánkitörések során különböző mennyiségben jut a légkörbe kén-dioxid, e gáznak, ha kellően magasra kerül, hatása van a klímánkra is. A nagy, robbanásos vulkánkitörések során légkörünk magasabb rétegeibe kerülő gáz az ott lévő vízzel reagálva aeroszolt hoz létre, amely aztán kissé árnyékolja a bolygónkat érő napsugárzást. Ennek köszönhető, hogy a jelentős kénkibocsátással járó robbanásos kitörések után kissé lehűlhet bolygónk egy kis időre.

A klímaváltozás mértékének előrejelzéséhez e kitöréseket is hozzá kell számolni, azonban a vulkánkitörések egyelőre nem jól előrejelezhetőek, főként nem évszázados időtávra. Emiatt a klímához az 1850-2014 közti kitörések kén-dioxid kibocsátását veszik alapul. No de vajon elég ezekből kiindulni?
Egy nemrégiben a Geophysical Research Letters folyóiratban közzé tett kutatási eredmény szerint nem igazán. A kutatók szerint igen valószínű, hogy több kén-dioxid jut a légkörbe az évszázad végéig, mint amit az éghajlati előrejelzésekben figyelembe vesznek.

A korábbi évezredek vulkánkitörései hatalmas eltéréseket mutatnak, hol kevesebb, hol több zajlott, és ezek kén-dioxid mennyiségei is eltértek. Emellett a klímamodellekhez csak a nagy robbanásokat vették figyelembe, amelyekből kevés van. Sok apróbb kitörés van azonban, ezekre általában legyinteni szoktak a klimatológusok, hisz egyenként igen csekély mértékű kén-dioxiddal járulnak hozzá éghajlatunkhoz. Azonban, amint azt már nem először vetik fel a vulkánokkal foglalkozó szakemberek, ez a sok kicsi is sokra mehet.

A kutatásban most a jégkorszak vége óta volt kitörések adataival frissítették az adatbázist, az elmúlt 11 500 évben zajlott kitörésekkel új modellszámításokat végeztek. Ebbe mind a jégfuratok alapján megismert kitöréseket, mind a modern műholdas adatokat beleszámították.
Olyan matematikai modellt fejlesztettek ki, amely precízebben megfogja a kisebb és a nagyobb kitörések hatását is. Emellett készült egy olyan új modell is, amelyben a kitörések során a légkörbe emelkedő gázok és más anyagok útját lehet szimulálni.

A számítások azt mutatták, hogy a kisebb kitörések felelhetnek a vulkáni klímahatások mintegy feléért. „E kis kitörések hatásai egyenként nem igazán mérhetőek, de együttesen már jelentős” – mondta el Man Mei Chim, a kutatás vezetője a Cambridge-i Egyetem ismertetőjében. A kutatók azt is hangsúlyozták azonban, hogy bár a korábbi modellben alábecsülték a kitörések hűtő hatását, ez nem tudja ellensúlyozni az ember okozta klímaváltozás hatásait. „A vulkáni aeroszolok átlag 1-2 évig maradnak a légkörünkben, a szén-dioxid sokkal de sokkal tovább. Amennyiben egy időszakban különösen nagy vulkáni aktivitás zajlana, még az se lenne elegendő a felmelegedés megállításához” – mondta Chim. „Olyan, mint egy felhőátvonulás egy forró nyári napon: csak ideiglenes a hűsítő hatása.”

A kutatók a most elkészített modellt arra is fel fogják használni, hogy kiszámítsák, vajon az antarktiszi ózonlyukra milyen hatásai lehetnek a kitöréseknek.