A kozmikus hálózat első jelei
A James Webb-űrteleszkóp (JWST) a Világegyetem anyagát összerendező hálózat első nyomait vizsgálta meg.
A galaxisok nem összevissza hevernek a Világegyetemben, hanem halmazokat alkotnak, sőt, e halmazok is egymásba kapcsolódó szálak rendszerévé állnak össze. A kozmikus háló habszerű szerkezete a gravitáció által összetartott anyagból jött létre, s a gravitáció az, ami az idő előrehaladtával egyre erőteljesebbé teszi a habot alkotó szálakat, buborékokat.
A JWST olyan szálat azonosított, amelyre alig 830 millió évvel az Ősrobbanás után már 10 galaxis fűződött fel. A 3 millió fényév hosszúságú szálat egy olyan galaxis „horgonyozza”, amelynek szupernagy tömegű fekete lyuka, s aktív galaxismagja van. Ez utóbbi jelenlétét egy igen fényes kvazár mutatja meg. A szakemberek szerint e szál a későbbiekben egy nagy galaxishalmazzá áll majd össze.
A kutatók ugyan számítottak arra, hogy megtalálják e hálózat ősi nyomait, de azt nem hitték, hogy ilyen nagy lesz. „Ez az egyik legkorábbi olyan szálas szerkezet, amelyet egy távoli kvazárral kapcsolatba hoztunk” – mondta Feige Wang, a kutatócsoport tagja. A felfedezést annak az ASPIRE nevű programnak a részeként tették, amelyben a Világegyetemünk első egymilliárd évéből 25 kvazárt vizsgálnak meg. Ez az időszak az úgynevezett reionizáció kora volt, amikor a kozmoszt betöltő anyag fénybe borult, ezelőtt 13,6-12,8 milliárd éve.
Az ASPIRE kutatásai során azt igyekeznek feltárni, hogy pontosan miként is illenek a legkorábbi nagy tömegű fekete lyukak ebbe a folyamatba és a kozmikus hálózat születésébe.
A kutatás részeként nyolc hatalmas fekete lyukat is megvizsgáltak. Ezek tömege a Napunk tömegénél 0,6-2 milliárdszor nagyobb, ám az egyelőre nem világos, miként nőhettek ekkorára a korai Univerzumban. A JWST megfigyelései erre mutató adatokat nyújtanak e folyamatokról, és arról, miként szabályozzák a fekete lyukak a csillagok keletkezését. Miközben növekszik a fekete lyukak mérete, a környezetükben hatalmas anyagáramlásokat indíthatnak be.
Ez az anyagáramlás, vagy szél aztán galaktikus léptékben hatással van a csillagkeletkezésre. „A fekete lyukak miatti erős szelek lefékezik az otthont adó galaxisukban a csillagkeletkezést. Ilyen szeleket ugyan észleltünk a kozmikus közelünkben, ám a reionizációs korban eddig közvetlenül még nem” – magyarázta Wang. A JWST méréseiből most kiderült, hogy már ebben a korai Univerzumban is léteztek ezek a szelek.
A kutatás eredményeit két külön publikációban mutatták be a The Astrophysical Journal Letters folyóiratban.
Sokba kerül majd a marsi kőzetminták hazaszállítása
Beárazták a tervezett komplex küldetést, amelynek során a Perseverance marsjáró által gyűjtött kőzetmintákat hazajuttatják a Földre.
Mi történik a légkörben a napfogyatkozás idején?
A légkör felső rétege, az ionoszféra a napfogyatkozás során változásokon esik át.
Nem emlősnek való vidék
Bolygónk következő szuperkontinense valószínűleg nem lesz alkalmas az emlősök számára.
Almafák napelemek alatt
A napenergia-felhasználás optimalizálását kutató és fejlesztő freiburgi Fraunhofer Intézet 2021 tavaszán kísérleti jelleggel fényáteresztő műanyag napelemeket telepített a gyümölcsös egy része fölé.
Égi jelenségek 2023. október első felében
Amerikában gyűrűs napfogyatkozás lesz, kezdődik az őszi meteorszezon, láthatunk bolygót hajnalban és este is, lesz hajnali holdsarlónk és együttállásunk is.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
