Az európai védett fajok ellen elkövetett bűncselekményekről

A jelentés a védett fajok ellen elkövetett bűncselekmények elleni fellépés hatékonyabbá tételét egyrészt az ilyen esetek felderítésében és nyomon követésében látja (ezek ugyanis sokszor rejtve maradnak), másrészt abban, hogy a területnek szenteljenek nagyobb figyelmet a döntéshozók is.
A projekt keretében gyűjtött adatok alapján a részt vevő 11 európai országban a leggyakoribb bűncselekménytípus az illegális elejtés, a mérgezett csalétkek alkalmazása a vadászat során tiltott eszközök (pl. hurkok, lábfogó csapóvasak, csapdák) használata, valamint az illegális kereskedelem.

Az Európai Unió környezeti bűncselekményekkel foglalkozó irányelvének most zajló felülvizsgálata kiváló lehetőséget teremt arra, hogy megvédjük Európa ikonikus és veszélyeztetett fajait az ellenük elkövetett bűncselekményektől.

A védett fajok ellen elkövetett bűncselekmények veszélyeztetik Európa növény- és állatfajait, negatív hatással vannak az európai országok gazdasági fejlődésére és biztonságára, miközben ezen bűncselekmények nagy része felderítetlen marad, az elkövetők pedig megússzák a büntetést. Így foglalható össze a LIFE SWiPE projekt konzorcium által a mai napon publikált A láthatatlan felfedése: Sikerek és kihívások a védett fajok ellen elkövetett bűncselekmények üldözésében Európában című jelentés. A 87 szervezettől 11 európai országban összegyűjtött információk alapján a megfelelő odafigyelés hiánya teszi láthatatlanná ezeket a bűncselekményeket.

A jelentés a 2015 és 2020 közötti időszak rendelkezésre álló adatait elemezve megállapítja, hogy a védett fajok ellen elkövetett bűncselekmények közül a 11 országban leggyakoribb (27%) a vadon élő fajok illegális elejtése, ezt követi a mérgezett csalétkek alkalmazása (16%), tiltott eszközök használata vadászat során (14%), valamint az illegális kereskedelem (13%).

A védett fajok ellen elkövetett bűncselekmények gyakori áldozatai a mérgezett csalétekkel elpusztított, veszélyeztetett ragadozó madarak, valamint a nagyragadozók. A jelentés szerint a medvék, farkasok és hiúzok illegális elejtésének elsődleges oka e fajok vélt vagy valós konfliktusa az állattartókkal és a vadászokkal.

Sok bűncselekmény bár a hatóságok látókörébe kerül, vádemelésre gyakran nem kerül sor. Átlagosan az ügyészségekhez eljutott bűncselekmények 60 százalékában nem volt vádemelés. Ha a bíróság mégis hoz ítéletet, akkor az esetek nagy többségében nem kerül sor letöltendő szabadságvesztés kiszabására.

A tanulmány bemutatja az európai jó gyakorlatokat is. Ezek közé tartoznak a védett fajok elleni bűncselekmények felderítésére szakosodott rendőri egységek (mint például Magyarországon a Nemzeti Nyomozó Iroda környezeti bűnözés elleni alosztálya), a korszerű technológia – pl. drónok, GPS – alkalmazása a védett fajok monitoringja során, valamint keresőkutyák kiképzése mérgezéses esetek és más hasonló bűncselekmények felderítésére. Ezen módszerek alkalmazásával javulhat a bűncselekmények felderítési hatékonysága.

„A hazai jelentés is azt állapította meg, hogy Magyarországon is több figyelmet kell szentelni a természet elleni bűncselekmények felderítésére és a szankciórendszer hatékonyabbá tételére, hiszen az élővilág védelme egészséges környezetünk védelmét szolgálja” – mondta Kecse-Nagy Katalin, a TRAFFIC európai programigazgatója.

A jelentés azt is megállapítja ugyanakkor, hogy az elmúlt időszakban hazánkban jelentős előrelépések történtek a természet elleni bűncselekményekkel szembeni küzdelemben. Megalakult például a Nemzeti Környezeti Biztonsági Munkacsoport (NEST), mely kulcsfontosságú szerepet tölt be a hatóságok együttműködésében és a természet elleni bűncselekmények felderítésén dolgozó munkatársak képzésében.

Forrás: Deák Gábor /MME

Sok esetben eredményes a civil szervezetekkel történő együttműködés. Ide tartozik az olyan innovatív vizsgálati módszerek használata is, mint a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) és a rendőrség által közösen kiképzett méreg- és tetemkereső kutyák alkalmazása, mely igen jelentős mértékben képes javítani a mérgezéses bűncselekmények felderítését. A keresőkutyás egység fontos szerepet játszik az illegális nagyragadozó-elejtések felderítésében is, legutóbb például az M237 néven ismert farkas elejtésével kapcsolatos nyomozásban is részt vett.

„A nagyragadozók ügye még mindig sok konfliktussal terhelt, mely a védett ragadozófajok illegális elejtéséhez vezethet – ezek az esetek legtöbbször rejtve maradnak, a tettenérés pedig szinte lehetetlen. A különféle ragadozófajok illegális elejtésével szembeni fellépés viszont különösen fontos a fajok és a körülöttünk lévő ökoszisztémák egészségének megőrzése szempontjából” – tette hozzá Sütő Dávid, a WWF Magyarország Nagyragadozók programjának vezetője.

Az Európai Unió a környezeti bűncselekményeket a 10 legjelentősebb, szervezett bűncselekménytípus közé sorolja. A környezeti bűnözés visszaszorítására irányuló európai irányelv felülvizsgálata jelenleg is zajlik, amely fontos lehetőség a biológiai sokféleséget fenyegető bűncselekmények elleni fellépésre.