Melegrekordot döntött a bolygónk
A globális átlaghőmérséklet 2023. július 3-án először érte el a 17 Celsius-fokot, majd másnap már meg is haladta. Valószínűleg nem fog sokáig tartani az újabb rekord sem...
Bolygónk átlaghőmérsékletét 1979-től fogva folyamatosan figyeli az USA Nemzeti Környezeti Előrejelző Központja (National Centers for Environmental Prediction), amely az új rekordot is jegyzi – számolt be a nationalgeographic.com. Bár hazánkban egyelőre az idei nyár nem hozott hosszan tartó hőhullámot, a világ számtalan más helyszíne hetek óta perzselődik a hőségtől. 2023. július 3-án 17,01 Celsius-fok, majd 4-én 17,18 Celsius-fok volt a bolygó átlaghőmérséklete.
Persze volt már a Föld múltjában ennél is melegebb, például 600-800 millió évvel ezelőtt, vagy, hogy kissé közelebb kerüljünk a jelenhez, 56 millió éve is forróság uralta a Földet. Bár egyelőre a szén-dioxid-kibocsátásunkkal talán még nem billentettük át bolygónk klímáját üvegház-üzemmódba, a hőhullámok egyre gyakoribbá és forróbbá válnak. Egy jó ideig még nem lesz olyan forróság, mint a Vénuszon, ahol a felszínen az ólom is megolvad, azonban századunk további éveiben egyre inkább feszegeti majd a hőség az ember tűrőképességének határait.
Geológiai értelemben nem tűnik úgy, hogy jelenkorunk épp a jégkori klímát éli. Ez annyit tesz, elég hűvös van ahhoz, hogy ciklikusan váltakozzon az eljegesedés és a felmelegedés, és a sarkvidékeken hol nagyobb, hol kisebb jégsapka alakulhasson ki. Jelenleg az északi félteke jégsapkája Grönlandra korlátozódik. Ha tudni szeretnénk, milyen a mainál melegebb klíma, mintegy 50 millió évet kell visszautaznunk az időben, az eocén kor elejére. Mostanság kb. 15,5 Celsius-fokos a Föld átlaghőmérséklete, ám az eocén elején 21 Celsius-fok volt. Bolygónk egészen másképp festett ekkor! A sarkvidékek is jégmentesek voltak, krokodilok és pálmafák lakták, eközben a trópusi tengerek inkább hévizes medencékre hasonlítottak: 35 Celsius-fok volt a vízhőmérséklet.
Még régebben, 92 millió éve, a kréta időszaki üvegház-periódus során a déli sarkvidéken mérsékelt övi esőerdők álltak. 250 millió éve, bolygónk egyik legpusztítóbb kihalási hulláma során az átlaghűmérséklet évmilliókon át elérhette a 32 Celsius-fokot. A Pangea szuperkontinens belső, sivatagos régióiban a mindennapok lehettek olyanok, mint ma a Halál-völgy rekord forró napjai.
Forróbb jövő
Az üvegház-periódusok közös jellemzője, hogy mindegyiket megelőzte egy igen jelentős üvegházgáz-kibocsátás, akár vulkáni szén-dioxid, akár a tengerek mélyéből szivárgó metán. Az emberiség jelenleg egy ilyen bolygószintű „kísérletet” hajt végre épp, olyan mennyiségben égetjük el a fosszilis energiahordozókat, hogy a légköri szén-dioxid szintjét legalább 65 millió éve nem látott ütemben növeljük. A múltbéli klíma gyors átalakulásaihoz hasonló folyamatok vezettek, mint amit ma a mi közreműködésünk tesz lehetővé. Egyre több és több kutatási eredmény jelzi, hogy a jelen hőmérsékleti rekordjaink szinte elképzelhetetlenek lettek volna az emberi hatások nélkül.
Nehéz megmondani, meddig melegedhet bolygónk, ha továbbra is telepumpáljuk a légkört szén-dioxiddal, azonban minél többet bocsátunk ki, annál jobban nő a hőmérséklet.
A Vénusz sorsára juthatunk
Egyes elképzelések szerint évmilliárdokkal ezelőtt a fiatal Naprendszerben a Vénuszon is élhető körülmények uralkodhattak, óceán is lehetett. Ám, ahogy a Nap egyre nagyobb erővel sütött, egyre forróbbá vált a bolygó. Hasonló hatással járhatott az is, ha néhány kolosszális léptékű vulkánkitörés szén-dioxidja tömte meg a légkört. Bármelyik is volt a felelős a Vénusz pokollá változtatásáért, ha a Földön ilyen történik, azt az ember képtelen volna befolyásolni. Napunk idősebbé válása során ismét egyre több sugárzással bombázza majd a bolygókat, így előfordulhat, hogy a Naprendszer „végórái” idejére, úgy 5 milliárd év múlva, a Föld is a mai Vénusz arcát ölti majd magára, egy kis időre. Aztán a Nap vörös óriáscsillaggá válva bekebelezi majd a Földet is.