A belső földmag új vizsgálata
Bolygónk belső magja olyan, mintha csak egy másik bolygó volna a Föld belsejében.
A Utahi Egyetem szeizmológusai földrengéshullámok segítségével vizsgálták meg bolygónk legbelsőbb régióit. A 2442 kilométer átmérőjű belső földmag nagyrészt vasból és nikkelből áll, s egy egész kevés egyéb elem található még benne. A belső mag szilárd, a külső mag olvadt, ennek köszönhető a mágneses terünk, amely nélkül bolygónk egészen más világ volna. A friss kutatásból kiderült, hogy a belső mag nem valami egyöntetű, homogén vasgolyó, ahogy eddig véltük, hanem különféle jellegű anyagok szövedéke.
Ahhoz, hogy a Föld legbelső régiójának jeleit megtalálják, előbb „le kell hámozni” a külsőbb rétegek okozta jeleket, és ez a legnehezebb ebben a feladatban. A kutatók természetesen előforduló földrengéseket vizsgáltak egy, eredetileg a nukleáris robbantások felderítéséhez kiépített globális hálózat segítségével. Bár az atomrobbantások megakadályozása a hálózat célja, ám a detektált földrengésadatok rengeteg tudományos kutatásban kaptak már eddig is fontos szerepet. Ezek segítségével bolygónk belsejére és még a légkörére is rápillanthatunk. Detektálhatóak a légkörben felrobbanó meteorok, de még bálnacsapatot is sikerült a segítségével azonosítani, segíti az időjárás-előrejelzést, és a jéghegyek kialakulásának megértését.
A Föld belsejének vizsgálatára a rengéshullámok terjedése ad lehetőséget. A rengések ugyan a földkéregben pattannak ki, ám áthatolnak a bolygó belsején, és közben kissé megváltoznak a rengéshullámok tulajdonságai. E változások árulkodnak arról, mi található odabent.
Amikor bolygónk keletkezett, rengeteg kisebb bolygócsíra ütközött egymásnak. Az ütközések hatására ezek anyaga megolvadt, s ekkor elkülönültek a nehezebb fémek, amelyek a magot alkotják, azoktól a könnyebb elemektől, amelyekből aztán a kőzetek épülnek fel. E tömegbéli különbség miatt a fémek lesüllyedtek, és így jött létre a bolygónk vasmagja.
E vasmag belső, szilárd része külön bolygóként viselkedik, saját tengelyforgása van a külső mag olvadt vasóceánja alatt. A külső mag 2260 kilométer vastag réteget alkot a belső mag körül, s a benne mozgó áramlatok hozzák létre mágneses terünket. Ha a belső mag nem volna szilárd, akkor sokkal gyengébb mágneses terünk lenne, s emiatt az életre se igazán lenne alkalmas bolygónk.
A kutatók a Nature folyóiratban közzé tett tanulmányuk szerint most 2455 erősebb földrengés adatait elemezték, ezek ugyanis áthatolnak bolygónk belsején és lepattannak a belső magról, apránként feltárva annak szerkezetét. Sikerült feltárni e módon, a belső magba némiképp behatoló s ott szóródó rengéshullámok segítségével, hogy a belső mag inhomogén, s minél mélyebbre hatolunk a belső magba, annál inkább az. A kutatók szerint ez a belső mag kialakulásával hozható összefüggésbe.
Eleinte a mag még egészen olvadt volt, ám egyszer, hogy mikor, az nem ismert, elkezdett megszilárdulni a Föld mélyén uralkodó hatalmas nyomás hatására. A kutatók szerint ezzel a megszilárdulási folyamattal hozhatók összefüggésbe azok az egyenetlenségek, amelyeket a rengéshullámok is tükröztek. Eleinte a belső mag gyorsan nőhetett, majd elért egy egyensúlyi állapotot, s lelassult a növekedése. E folyamat során nem minden vas tudott megszilárdulni, maradtak olvadt csomócskák, s valószínűleg ezeket mutatta most ki a rengésekkel a kutatócsoport.