Pihenőhely a Déli-óceánon
A Macquarie-szigetet régóta használták megállóként az antarktiszi vizekre igyekvő hajósok: felfedezők, fókavadászok és bálnavadászok.
A sziget majdnem félúton van Új-Zéland és az Antarktika közt, 34 kilométer hosszú, ám csak 5 kilométer széles. 100-200 méterrel a tengerszint fölé magasodó fennsíkok alkotják, amelyeket egy alacsonyabb földhíd köt össze. 1810 óta ismert és kedvelt hajós megállóhely, nyugati oldala rendkívül tagolt, keleti szinte egyenes. Ez a különbség annak köszönhető, hogy a szinte állandó viharos szelek övezetében (dühöngő ötvenesek) található. E nyugati szelek a partot folyamatosan ostromló hullámokkal faragják, erodálják a sziget nyugati oldalán, miközben a keleti oldalon nincs efféle eróziós erő. A nyugati oldalt érő hullámverés az Earth Observatory által bemutatott műholdképen is látható, fehér körvonallal rajzolva meg annak öbleit, fokait.
A sziget ma a biológiai és a geológiai érdekességének köszönhetően a Világörökség része, közigazgatásilag Ausztráliához tartozik, és egy tudományos kutatóállomás működik rajta.
Mi is ez a geológiai különlegesség?
Bolygónkon rendkívül kevés olyan helyszín akad, ahol az óceáni hátságok kőzetei nem a tenger mélyén, hanem szárazföldön találhatók. Az óceáni hátságok azok a választóvonalak, amelyeknél a szomszédos kontinensek egymástól távolodnak, miközben a földköpenyből érkező bazaltos láva árad a tengerfenékre.
A Macquarie-sziget az Indo-Ausztrál és a Csendes-óceáni kőzetlemezek távolodási zónájában helyezkedik el, ám a tengerszint fölé emelkedett. Ez azt jelenti, hogy itt a felszínen láthatóak a földköpenyből eredő egykori lávaöntések kőzetei. Ezek révén tanulmányozható maga az óceáni hátság, az óceáni kéreg keletkezése.
A sziget számtalan fóka és pingvin otthona, őket egészen 1933-ig vadászták, akkor azonban vadmenedékké nyilvánították a szigetet. Négy pingvinfaj költ itt, köztük a második legnagyobb termetű faj, a királypingvin is. A védettség ellenére egy 2022-es kutatás arra jutott, hogy csökken a létszámuk, feltehetően a magasabb hullámverés és a melegebb óceán miatt kevesebb fiókát sikerül felnevelniük. Összesen kb. 3,5 millió tengeri madárnak ad otthont a sziget, amelyen számos endemikus növényfaj is honos.
A sziget körüli tengeri védett terület korábban 162 ezer négyzetkilométeres volt, ám ezt 2023-ban az ausztrál kormány háromszorosára növelte, ma kb. 475 ezer négyzetkilométer tartozik védelem alá.
A sziget időjárása nem depresszióra hajlamosaknak való, keveset süt a nap, és az év 315 napján esik az eső. Emiatt hiába van például a sarki fények megfigyelésére tökéletesen alkalmas helyen, ritkán van rá lehetőség – a borult ég és a köd miatt.
Kizöldellt a Szahara a szokatlan esőzések hatására
Az elmúlt időszakban a Szahara számos régiójában a szokásos csapadék többszöröse hullott.
Hatalmas sikert arattak a magyar asztrofotósok
Soha ennyi díjat még nem nyertek a hazai fotósok a világ legrangosabb asztrofotós versenyén.
Földrengések segíthetik a nagy aranyrögök kialakulását
Az arany legtöbbször kvarckőzetek telérjeiben fordul elő, egy új kutatás feltárta, miként is kerülhet oda.
Mennyi mikroműanyag van a Balatonban?
A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézetének szakemberei mérték fel hazai vizek szennyezettségét.
Milyen lesz az ősz várva várt üstököse?
Az üstököst akár már a szeptember 20-át követő hajnalokon is érdemes lehet megkeresni.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
