Az antropocén kezdete
Az antropocén az a földtörténeti kor, amikor a bolygónk arculatát az ember jelenléte határozza meg. Kezdetéről még nem született hivatalos döntés.
A földtörténeti korok kezdete és vége olyan, a kőzetrétegekben, üledékekben kimutatható változásokhoz köthető, mint a jól ismert kréta végi kisbolygó-becsapódás okozta irídium-feldúsulás. Jelenleg a jégkor végével kezdődő holocénban élünk, azonban jó ideje körvonalazódik a legújabb földtörténeti kor, az antropocén. Ez alá az az időszak tartozik, amit az ember tevékenysége befolyásolt. Azonban, mivel a földtörténeti korok meghatározásához szükség van valamilyen, a kőzetekben, üledékekben konkrétan elkülöníthető választóvonalra, azon folynak viták, hogy mikortól is kezdődjön e kor. Egy nemzetközi geológus munkacsoportnak (remélhetőleg) sikerült rövidre zárnia a kérdést, amelyről a Max Planck Társaság számolt be.
A kutatók egy kicsiny kanadai tó, a Toronto közelében lévő Crawford-tó üledékét jelölték ki a korszak határvonalának leszögezéséhez. A tó vizében évenkénti rétegekben rakódik le az üledék, amelyet egy-egy mészkristályokból álló réteg jelöl, így az üledék hasonlóan használható, mint a fák évgyűrűi. 1950-től a rétegekben megemelkedett a plutónium mennyisége, ez pedig olyan jelzőanyag, amely kizárólagosan az emberi tevékenységhez kötődik. Ekkortól vált igazán erőteljessé az ipari és társadalmi tevékenység is, a „Nagy Gyorsulás” időszaka olyan bolygó szerte tapasztalható változásokat hozott, amit már kijelölhetnek az antropocén kor kiindulásaként.
Ekkortól az üledékekben felhalmozódó anyagok közt egyre jelentősebb az olyanok előfordulása, ami csak az emberhez köthető, mint a mesterségesen előállított radioaktív elemek (lásd: plutónium), a fosszilis üzemanyagok égéstermékei, számos szerves szennyező vegyület. A Crawford-tóban ezek nemcsak megtalálhatóak, hanem éves bontásban vizsgálható a mennyiségük is. Ezen kívül az üledék tükrözi a környék emberi jelenlétét a mezőgazdaság vagy a fakitermelés jelei alapján is. Míg sok évszázaddal ezelőtt csak egész kevés, az őslakosok által termelt haszonnövény nyoma volt jelen, mára ez is megváltozott. A térség nagyüzemi mezőgazdasági területekkel bővült, és a korábban még álló erdőket is alaposan megritkították. Minden ilyen jel fontos, azonban a legfontosabb tényezőt, amit a kutatók a korszak kezdetének kijelöltek, az atom- és a termonukleáris robbantások során a légkörbe jutott, s onnan világszerte az üledékekbe is települt radioaktív anyagok jelentik.
2024 augusztusában lesz majd végleges döntés arról, hogy ez a helyszín lesz az antropocén kezdetének referenciapontja. A döntést a rétegtani és geológiai szakemberekből álló nagy, nemzetközi csoportnak kell meghoznia majd.
Az antropocén, mint kifejezés egy Nobel-díjas légkörkémikus tudós, Paul J. Crutzen alkotása volt, 2000-ben egy tudományos közleményben jelent meg először, akkor még idézőjeles szóként. Mára azonban teljesen elfogadottá vált – már csupán a hivatalos elismerésére van szükség.