Két bolygó egy pályán?

Az elméleti számítások szerint lehetséges, hogy két azonos tömegű bolygó keringjen központi csillaga körül ugyanazon a pályán.

A chilei ALMA (Atacama Large Millimeter/submillimeter Array) rádióteleszkópja olyan különleges rendszert fedezett fel, amelyben egy bolygóval azonos pályán keringő törmelék is található. A törmelék lehet akár egy új bolygó alapanyagaként szolgáló halmaz is, de lehet, hogy egy már korábban kialakult bolygó maradéka. Ha beigazolódik a feltételezés, ez lesz az első bizonyítéka annak, hogy két bolygó osztozhat a csillaga körüli pályán, számolt be az ESO, az Európai Déli Obszervatórium.
„Két évtizeddel ezelőtt elméletben megjósolták, hogy két azonos tömegű bolygó keringhet ugyanazon pályán a csillaga körül, ezek az úgynevezett trójai, vagy társpályán keringő bolygópárosok. Most először olyan bizonyítékot találtunk, ami ezen elmélet melletti érv lehet” – mondta Olga Balsalobre-Ruza, az Astronomy & Astrophysics folyóiratban publikált tanulmány vezető szerzője.
A Naprendszerben a trójai égitestek kisbolygókat jelentenek, így a leginkább közismerteket, amelyek a Jupiterrel osztoznak annak pályáján. Ezek az égitestek a pályák gravitációs nyugalmi pontjain (pontosabban azok környékén) helyezkednek el, a bolygó előtt és után kb. 60 fokkal. „A trójai exobolygók léte olyan, mint az unikornisé: elméletben lehetséges, de még senki se látta őket” – magyarázta Jorge Lillo-Box, a kutatás egyik résztvevője. A kutatócsoportnak most a PDS 70 jelű exobolygó-rendszerben sikerült nyomára bukkanni valaminek, amely leginkább exo-trójai lehet. A fiatal csillag körül két Jupiter-szerű bolygó kering, a PDS 70b és PDS 70c – előbbi pályáján fedezték fel a trójaiak elhelyezkedésének megfelelő ponton a törmelékhalmazt.
Az észlelt jelek alapján a törmelék tömege a mi Holdunk tömegének nagyjából a kétszerese lehet. A kutatócsoport szerint ez a törmelék azt jelezheti, hogy van a rendszerben egy trójai bolygó, vagy esetleg azt, hogy épp most formálódik. „Ki tudna elképzelni két bolygót, amelyen ugyanolyan hosszú az év és ugyanolyanok a lakhatósági feltételek? A munkánk az első bizonyíték arra, hogy ilyen létezhet” – magyarázta Balsalobre-Ruza. A kutató hozzátette, azt könnyen elképzeljük, ami a Jupiternél megfigyelhető, hogy a bolygó sok ezer kisbolygóval osztozik a pályáján, ám azt, hogy egy másik bolygóval is megteheti, már nem igazán.
A szakemberek szerint a felfedezés számos új kérdést vet fel a trójaiak kialakulását és fejlődését illetően, illetve az se világos, hogy mennyire lehetnek ezek gyakoriak a különféle bolygórendszerekben.
Ahhoz, hogy igazolni lehessen, valóban trójai exobolygó-párost figyeltek meg, 2026-ig várni kell, ezt követően fogják a PDS 70 rendszerét megvizsgálni ismét, és remélhetőleg megfigyelni azt, hogy a bolygó és a törmelékhalmaz egyformán mozdultak el a csillaguk körüli pályán. 2030-ban pedig olyan bővítésen esik majd át az ALMA, amely nagy mértékben megnöveli a rendszer képességeit arra, hogy ilyen trójai égitesteket fedezzenek fel távoli csillagok körül.