Zöldülnek Peru hegyei, de ez nem jó hír

A Cambridge-i Egyetem kutatói 20 év műholdas adatait vizsgálták át azzal a céllal, hogy kiderüljön, miként változott a növényzet az Andok nyugati lejtői Észak-Chile és Peru partjai mentén. A térség száraz-félszáraz klímájú, igen különleges, egyedi élővilágú terület.

A Remote Sensing szakfolyóiratban publikált elemzés feltárta, hogy a régió egyes területein 2000-2020 között zöldebbé vált a környezet, másutt viszont barnult, vagyis szárazabb lett. Az, hogy ez hol és miként történt, az befolyásolta, hogy miféle emberi tevékenység zajlott, például mezőgazdaság, városiasodás, vagy a földhasználat változása. A növényzet zöldebb voltát jelző index adatokon 30-60 százalékos növekedést láttak.

Egy hatalmas, kb. 2000 kilométeres szakaszon Észak-Peru és Észak-Chile közt jelentősen zöldebb lett az Andok nyugati lejtője. „Eredetileg azt akartuk kideríteni, hogy a bányászat milyen hatással van a helyi növényzetre egy kis területen. Legnagyobb meglepetésünkre az adatok azt mutatták, zöldebbé és nem barnábbá vált a terület” – magyarázta Eustace Barnes geográfus, a kutatás vezetője. Ezt követően nagyobb területet is megvizsgáltunk, és ráébredtünk, hogy a zöldülés nagy léptékben jelentkezik máshol is. Amikor a helyszínre mentünk megvizsgálni, ott is ezt láttuk.”

Számos meglepetés érte még a kutatókat. Először is egyre nagyobb tengerszint feletti magasságban volt e zöld sáv, ahogy délebbre haladtak. Míg Peru északi részén (vagyis az Egyenlítőhöz közelebb) 170-780 méter közti magasságban volt a zöld sáv, addig az ország déli részén már 2600-4300 méteren. Ez azt jelenti, hogy nem a hőmérsékletet követte a zóna, ahogy azt elvárhatnák a szakemberek. Szintén érdekes volt az, hogy még csak nem is illeszthető e sáv abba az éghajlati zónabesorolásba, amely egyébként az Andok e régióját jellemzi – holott akár a tengerparti sivatagi, akár az Andok magashegyi régiói már jól illeszkednek. A zöldülő sáv a szárazabb régiót követi, vagyis ott vált dúsabbá a növényzet, ahol egyébként sivatagi-félsivatagi volna a normális. Az egyelőre nem ismert, hogy milyen növények váltak gyakoribbá, és az se világos, hogy a 20 éves változás nem valami hosszabb távú trend része-e.

Mivel ez, a Csendes-óceánra néző lejtő látja el vízzel és élelemmel Peru nagy részét, bármiféle itt bekövetkező változás súlyos hatással lehet nemcsak az élővilágra, hanem az ország életére és élelmiszer-ellátására is. Az egyelőre nem ismer, hogy mi okozza a változást, ám ennek ellenére is figyelmeztető jel, amelyet nem szabad semmibe venni a döntéshozóknak. Ha nem is tudunk jelenleg semmit tenni ellene, akkor is felkészülhetünk a jövőbeli hatásaira. Az eredmények egyúttal arra is felhívják a figyelmet, hogy milyen összetett és kifinomult a kapcsolat a klíma és a száraz régiók ökoszisztémái közt.