A júliusi extrém hőség oka

Az utóbbi napokban gyakran találkozhattunk akár a pusztító görög erdőtüzek kapcsán a rendkívüli forrósággal vagy az olasz térséget sújtó rekord hőséggel, azonban hőhullámok terhelik az USA, Mexikó és Kína lakosságát is.

A World Weather Attribution nevű szervezet azzal foglalkozik, hogy konkrét időjárási események, eseménysorozatok kapcsán végez elemzéseket arról, hogy ezekhez milyen mértékben járulhatott hozzá a klímaváltozás. A szervezet 2023. július 25-én publikált elemzésének eredménye szerint az elmúlt hetek extrém, rekordokat döntögető hőségét szinte biztosan a klímaváltozás számlájára írhatjuk.

Július 16-án 50 Celsius-fokot meghaladó hőség volt az USA legforróbb területén, a Halál Völgyében, és 52,2 Celsius-fokot mértek Kína északnyugati részén. Rekord (47-48 Celsius-fokos) melegek voltak Olaszországban. Spanyolország egyes részein szintén tombolt a hőség, az USA délnyugati régiójában az éjszakai minimumok döntöttek rekordot, hosszú ideig nem ment 32,2 Celsius-fok alá az éjszakai hőmérséklet.

A hőhullámokhoz köthető halálesetekről is beszámoltak, csak Mexikóban 200 ember vesztette életét a forróságban, ám a többi érintett országban is sajnos sokak életét követelte a meleg, és rengetegen kerültek kórházba is a hőséghez köthető problémákkal.

A kutatók ugyanolyan alaposságú módszerekkel végeztek elemzéseket, mintha csak egy tudományos közleményt készítenének elő. Az USA és Mexikó, Dél-Európa és Kína (a rekordokban érintett területek) adatait vizsgálták át, mind a maximum hőmérsékleteket, mind a hőségperiódusok hosszát illetően.

A várakozásoknak, klíma-előrejelzéseknek megfelelően ma már nem ritkaság a hasonló hőhullám, s mindhárom régiót az emberi tevékenységhez köthető klímaváltozás miatt sújtja egyre több esetben a tartós hőség. A mostanihoz hasonló helyzetek Észak-Amerikában 15, Dél-Európában 10, Kínában 5 évente fordulhatnak majd elő a következő évek során.

A számítások szerint azonban az emberi okra visszavezethető klímaváltozás nélkül a kínai események rendkívül ritkán, csupán 250 évente egyszer léphetnének fel, az amerikai és európai maximum hőmérsékletek pedig gyakorlatilag lehetetlenek volnának az emberi okú klímaváltozás nélkül. Ha átlépjük a globális felmelegedéssel a 2 Celsius-fokot, akkor ezek a forró időszakok 2-5 évente fognak ismétlődni!

Az európai rekord hőség mellett érdemes szót ejteni a rengeteg károkozó viharról, amely Észak-Olaszországban és az Adria menti országokban az elmúlt héten sorra kialakult. A hatalmas jégveréssel és pusztító széllel járó viharokban jégeső rekord is született, először 2023. július 19-én egy 16 centis átmérőjű jeget mértek a szakemberek, majd 2023. július 24-én újabb rekordot találtak, immáron 19 centis átmérőjű jéggel – lásd a fentebbi fotón. (A világrekordot egy argentin jégesőből kihullott 23 centis jégtömb tartja.) A hasonló heves zivatarok gyakorisága is tendenciózusan nőtt az elmúlt évtizedekhez képest az észak-olasz régióban. E viharoknak sajnos szintén számos halálos áldozata volt.