900 kereskedelem által veszélyeztetett faj szorul jogi védelemre

Az Oxfordi Egyetem, a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN), az ENSZ természetvédelmi szervezete (UNEP-WCMC) és a Londoni Zoológiai Társaság (ZSL) ökológusai és vadállatok kereskedelmével foglalkozó szakemberei a Nature Ecology and Evolution szaklapban közölt cikkükben számolnak be ez irányú kutatásaik eredményeiről. A kutatók felmérték, hogy mely fajokat veszélyeztet a nemzetközi kereskedelem, és ezek közül melyeket véd a CITES egyezmény, illetve melyek szerepelnek az IUCN listáján. Azt találták, hogy az érintett fajok kétötödének, azaz 904 fajnak nem nyújt védelmet a nemzetközi jog. Ezek közül 370 olyan faj van, amely a súlyosan veszélyeztetett, vagy veszélyeztetett kategóriában szerepel az IUCN Veszélyeztetett Fajok Vörös Listáján.

A ritka fajok kereskedelmét szabályozó CITES egyezmény mellékletei jelenleg mintegy 40 000 fajt sorolnak fel, tehát ezekre terjed ki a szabályozás. A mostani tanulmány szerzői felvetik, hogy nincs olyan megalapozott, megismételhető módszertan, ami támogatná a lista frissítését, így kimaradhatnak olyan állatok és növények, amelyeknek nagy szükségük van a globális szintű védelemre.

Az IUCN Veszélyezetett Fajok Vörös Listája a legnagyobb és leginkább hiteles globális információforrás a veszélyben lévő állatok és növények természetvédelmi helyzetével kapcsolatban. A szakemberek ezt a listát használták arra, hogy felmérjék, mely élőlényeket fenyeget a nemzetközi kereskedelem. Ezután az eredményt összevetették a CITES listájával, hogy feltárják az esetleges hiányokat és kidolgozzanak egy tudományos módszertant a lista frissítésére. Az így talált 904 faj között több száz hal és virágos növény, és számos madár, hüllő és kétéltű szerepel. 31 cápa- és rájafaj is felkerült a listára, melyekkel a húsuk miatt kereskednek; 23 pálmafaj védelmét is javasolják – ezeket kertészeti céllal hasznosítják. Az Owston-pálmasodró nevű kisragadozó is veszélyben van, mert a húsa és a hagyományos gyógyászatban betöltött szerepe miatt csapdázzák. A vastagcsőrű levélmadarat az énekesmadár-kereskedelem miatt fogják be.

A listán lévő hiányosságokat az utóbbi időszakban már felvetették a CITES találkozóin, és a kutatók most azt szeretnék elérni, hogy a lista frissítésekor használják a módszertanukat. „A Vörös Lista és a CITES mellékleteinek összevetése rávilágít a hiányosságokra. Remélem, a 2025-re tervezett CITES-csúcstalálkozón és az arra való készülés idején a döntéshozatal során már használni fogják az általunk kidolgozott módszereket” – mondta Dr. Dan Challender, az Oxfordi Egyetem Biológia Tanszékének tudományos munkatársa és a mostani tanulmány vezető szerzője.

A kutatók által kidolgozott módszerek nem csupán arra használhatók, hogy nagyobb védelmet biztosítsanak további veszélyben lévő fajok számára. Olyan állatokat és növényeket is be lehet azonosítani, amelyeknek javult a helyzete és enyhíteni lehet a rájuk vonatkozó szabályozáson, hogy fenntartható módon kereskedjenek velük.

Fordította: Bajomi Bálint – www.bajomi.eu