Sziget lehetett az Olympus Mons?

A rendkívüli méretű pajzsvulkán hasonlóan rendkívül hosszú idő alatt épült fel: 3,8 milliárd éve már létezhetett és egyes számítások szerint 25 millió (vagy akár 10 millió – távolról elképesztő nehéz ezt még megbecsülni is) éve lehetett az utolsó kitörés itt. Egy újonnan, az Earth and Planetary Science Letters folyóiratban közzé tett kutatási eredményben francia szakemberek arra jutottak, hogy a hegy egykor szigetként állhatott a marsi óceánban.

A marsi víz egykori léte már nem kérdéses, az még igen, hogy meddig tarthatott a bolygó vizes időszaka. A francia kutatók azonban most a vulkán oldalán látható külső jegyek alapján gondolják, hogy vízben állhatott egykor a hegy: földi szigetek vulkánjaival hasonlították össze. Az Olympus Mons mellett egy tőle 1500 kilométerre lévő másik óriásvulkán, az Alba Mons északi lejtőjén is ilyen, vízhez köthető nyomokat találtak a francia kutatók. A szakemberek úgy vélik, ezek a jelek is annak a bizonyítékai, hogy a Marson egykor kiterjedt óceán lehetett. Azt azonban, hogy meddig állt fenn ez a helyzet, a vulkánok kőzeteinek pontos kormeghatározásával lehet majd csak eldönteni.

Az Olympus Mons mérete mellett a másik legkülönösebb tulajdonsága az a rendkívül meredek lejtő, tereplépcső, ami az oldalait körbefogja. E lejtő eredete rejtélyes, de már felmerült, hogy esetleg részlegesen lehet érte felelős a folyékony víz jelenléte. A másik magyarázat alapján rengeteg lejtőomlás és csuszamlás hozhatta létre, azonban ennek ellentmond a lejtő határvonalának alakja.

A földi vulkánok, amelyekkel össze lehet hasonlítani, olyan vulkáni szigetek voltak, mint pl. Hawaii, Réunion, Azori-szigetek, Zöldfoki-szigetek, Galápagos-szigetek. A francia kutatók szerint az Olympus Mons jelenleg 6 km magas lejtője hasonlóan születhetett, mint e szigetek ugyanilyen jellegű, víz alatti lejtői.

Ez nem jelenti azt, hogy ennyire mély óceánja volt a Marsnak, hanem azt, hogy az óceán eltűnését követően a könnyebbé vált kéreg emelkedni kezdett. (Erre is van földi példa: a jégkori jégtakaró eltűnése után hasonlóan emelkedni kezdtek a korábban több kilométer jég alatt volt területek, mint pl. Skandinávia.) A hosszú ideig tartó emelkedés hatására vált aztán azzá a rendkívüli óriássá az Olympus Mons, amit ma láthatunk.

Az érdekes elméletre persze majd csak helyi vizsgálatokkal lehet igazolást találni, mivel a marsi vulkánok számos okból izgalmasak, így talán néhány évtizeden belül választ kaphatunk a címbéli kérdésre is.