Világörökségi helyszíneket veszélyeztet a klímaváltozás

Az ausztrál CSIRO tudományos szervezet számolt be arról a kutatásról, melyről a Nature Sustainability folyóiratban született tudományos közlemény. A kutatók azt mérték fel, mi módon lehetne megóvni ezeket a mindenki számára értékes helyszíneket.

Ausztráliában 20 világörökségi helyszín van, az egykori brit fegyenctelep maradványaitól a természeti környezet miatt védettséget élvező helyekig. A legtöbb esetben az extrém időjárás gyakorisága, illetve a korábban megszokott klímaviszonyok átalakulása jelenti a fő veszélyt. A Természetvédelmi Világszervezet (IUCN) egy friss közleményében elemezte a helyzetet és arra jutott, hogy 2017-től több helyszín állapota romlott, mint ahányé javult, legtöbb esetben az éghajlatváltozás miatt. A legtöbb érintett helyszínen az építmények állapotát rombolják a viharok, a betörő tengervíz vagy a szél, és persze a hőség és a nedvesség együttes hatásai.

A kutatók olyan módszereket kerestek, amelyekkel javítani lehetne a helyszínek klímával szembeni ellenálló képességét. Míg a kulturális értékek változhatnak, a természeti értékeknek nem szabadna. Számos más tényező mellett Ausztráliában különösen fontos szerep juthat az őslakosoknak, az ő természeti tudásuknak abban, hogy megóvják a világörökségi területeket. Az őslakosok módszereivel a negatív hatások egy része elkerülhető lehet számos helyszínen. Legalább ennyire fontos tényező az is, hogy tudnak-e elég pénzt költeni a területek megóvására például a gyakoribbá váló bozóttüzektől.

Mindenképpen olyan módszereket kell választani, amelyek hosszú távon megoldják a problémákat, ebbe pedig az is beletartozik, hogy megértsük, miként is fog alakulni a jövőben a klíma az adott helyszíneken.