Űrszemét égett el Melbourne felett

2023. augusztus 7-én éjjel, helyi időben kicsivel éjfél előtt látványos égi show és hangrobbanás vonta magára Ausztrália délkeleti csücskének lakói figyelmét. Melbourne városában rengetegen észlelték azt a fénycsóvát, amely lassan haladt az égen, majd darabokra hullott s végül eltűnt, számolt be a Scimex tudományos hírportál.

Bár elsőre sokan meteorra gyanakodtak, a szakemberek elárulták: a légkörbe visszatérő űrszemét elégésének lehettek tanúi az ausztrálok. Az űrjárművek indítását követően a rakéták egyes fokozatai dolguk végeztével visszahullanak bolygónk légkörébe, s ott elégnek (a legtöbb esetben teljesen), ám az efféle események igen látványosak. A mostani esetben egy orosz GLONASS műhold indítását követte a hordozó Szojuz-2 rakéta légköri visszatérése és elégése, amint azt a csillagászattal, űrkutatással foglalkozó ausztrál szakemberek megállapították.

Ausztrália különösen sűrűn részesül efféle élményekben, sőt, időnként a talajfelszínt is elérik visszamaradó darabok a légkörbe lépett objektumokból. Így került 1979-ben hozzájuk az amerikai Skylab űrállomás egy darabja, vagy épp legutóbb 2022-ben a Crew Dragon egy levált darabja. Az akkori vizsgálatokban élenjáró Dr. Brad Tucker asztrofizikus most is segítségére volt a médiának a „rejtélyes” fény- és hangjelenség megfejtésében.

Alice Gorman űrrégészettel foglalkozó professzor elmondta: „A Moszkvától északra elhelyezkedő Pleszecki Űrkikötőből egy Szojuz rakétával GLONASS navigációs műholdat bocsátottak fel. Marco Langbroek holland űrhajózás-szakértő megjegyezte, hogy a Pleszecki Űrkikötő űrszemét hullásra vonatkozó figyelmeztetést is kiadott Dél-Ausztrália partvidékére.”

A rakéta második fokozata, amely 25 méteres és 105 tonnás volt, igen látványosan égett el a légköri visszatérése során. Bár lassabban mozgott, mint egy meteor, így is elég gyors volt ahhoz, hogy átlépje a hangsebességet és így hangrobbanást is hallhattak a környék lakói. Amennyiben lett volna a felszínt elérő darabja a rakétafokozatnak, az a tengerben landolt volna a számítások szerint.

Az esemény ismét felhívta a figyelmet az egyre sűrűsödő műholdállományra, és arra, hogy számos megoldatlan problémája van még az űrhajózásnak. A mostaninál pontosabban kellene követni az elhasznált űreszközök sorsát, illetve biztosítani azt, hogy a visszatéréskor messze elkerüljék az emberlakta területeket. Az úgynevezett irányított visszatérések esetében ehhez a lakatlan Déli-Csendes-óceán feletti területet használják, amit űrhajótemetőnek is hívnak emiatt.