Kevesebb a műanyagszemét az óceánban

Az Utrechti Egyetem számolt be arról az újonnan a Nature Geoscience folyóiratban közzé tett kutatási eredményről, amelyben új modellszámítások készültek az óceáni műanyagszemét mennyiségéről és viselkedéséről. A számításokhoz minden korábbinál több megfigyelési és mérési adatot használtak fel.

A korábbi becslésekkel az óceánokban található műanyagszemét mennyiségét 25 millió tonnának számolták, amelyből a felszínen mintegy negyedmillió tonna lebeg. Az új kutatás szerint a felszíni mennyiség sokkal több, mintegy 2 millió tonna, azonban kissé mélyebben is csak 1 millió tonna úszik. (A már az óceán fenekére süllyedt mennyiséggel nem számoltak, mivel azt gyakorlatilag lehetetlen eltakarítani is.) Ez azt jelenti, hogy az óceánban lévő műanyag össz mennyisége sokkal kisebb a korábban véltnél, ám ennek sokkal nagyobb része úszik a felszínen.

Emellett az is kiderült, hogy nem 4-12 millió tonna műanyag jut évente az óceánba, hanem „csak” félmillió tonna. Ezek a számok hatalmas különbséget jelentenek! Mikael Kaandorp, a kutatás vezetője szerint az eredmények azt jelzik, gyerekcipőben jár még az óceánokban lévő műanyagszemét kutatása. „Még mindig nagyságrendi kérdéseink vannak.” – mondta a kutató.

Bár a legtöbb szemétdarab mikroműanyag az óceánban, ezek össztömege viszonylag kicsi. Ez jó hír is, hiszen a szeméttömeg nagy része a nagyobb, felszínen úszó darabokból áll, ezeket pedig könnyen ki lehet emelni az óceánból. Az is kiderült, hogy e nagy szemétdarabok felét a halászhajók „veszítik el”. Összességében a felszínen úszó műanyag 95 százaléka 2,5 centisnél nagyobb darab.

A kutatás másik fontos tanulsága, hogy a műanyag sokkal tovább, évtizedekig is az óceánban marad. Ez azt eredményezi, hogy bár évente egyre kevesebb jut a vízbe, az úszó műanyagszemét mennyisége mégis hatalmas, a folyamatos halmozódás miatt. Ez azt jelenti, hogy igen sokára fog csak ténylegesen meglátszani a víz felszínén a műanyag-mentesítési intézkedések hatása. Ha nem kezdjük el mielőbb jelentős mennyiségben kiemelni a szemetet, sokkal de sokkal tovább maradnak szennyezettek az óceánjaink.

Bár a korábbi becsléseket is modellszámítások alapján végezték el, a mostaniban hatalmas mennyiségű mérési és megfigyelési adatra alapozták e számításokat. Olyan adatokról van szó többek közt, mint például a partszakaszokon végzett takarítási akciók adatai, vagy az, hogy mennyire gyorsan algásodik a műanyag s ez mennyivel gyorsítja annak süllyedését, milyen az aprózódása mértéke. Ezek az adatok tették a korábbi mennyiségi becsléseknél sokkal pontosabbá a mostaniakat.