Hétvégén érkeznek a Perseidák

Augusztusban általában még melegek az éjszakák, sokan nyaralnak vagy ráérnek, így a legtöbb ember számára ez az ideális időszak a meteorok megfigyeléséhez. A Perseidák már július második felében elkezdenek potyogni, azonban augusztus 12/13-án éjjel várható a legtöbb meteor, a számítások szerint 13-án hajnaltól estig lehet a maximum ideje. Ez azt jelenti, hogy igazán sok meteorra azok számíthatnak, akik Amerikából nézik, de nem kell aggódni, a hajnali órákban nálunk is jelentősebb lehet már az aktivitás. Sőt, ha valaki két napot is rá tud szánni, annak 13-án este is érdemes lehet még kimennie a terepre! A kora esti Perseidák szépsége abban rejlik, hogy az ekkor még alacsonyan álló radiáns miatt a meteorok – bár ilyenkor kevesebb van – igen hosszú égi utat járnak be.

A hajnali égen magasan járó radiánsnál viszont a mennyiség lesz nagyobb. Aki csak néhány órát tud vagy akar rászánni, nem egy egész éjszakát, annak mindenképp a hajnal előtti órákban érdemes kivonulnia egy sötét egű helyszínre, városoktól lehetőleg távol. 1-2 óra felé érdemes kimenni, és kb. 4-ig lehet maradni (az ég 4 körül már meglehetősen világos, eztán már csak a legfényesebb meteorok láthatóak). Mivel a maximum idején nem fog zavarni a holdfény (csak 10 százalékos sarló lesz és 2 felé kel fel), így gyakorlatilag ideális körülmények várják a megfigyelőket. Egyelőre úgy tűnik, az időjárás is kedvező lehet, derült éggel és nem túl hűvös éjszakákkal.

Azonban nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy ilyenkor még egy maréknyi más meteorraj is aktív. A Capricornidák, a Déli Delta Aquaridák, a Piscis Austrinidák a hajnali órák meteorjait szaporítják, de egész éjjel lehetnek a Kappa Cygnidákhoz tartozó meteorok. Önmagában ezek egyike se jelentős raj, ám nem egyszer nyújtanak szépséges tűzgömbjeikkel feledhetetlen látványt.

Bármely égrészt figyelhetjük, a meteorok bárhol felbukkanhatnak! Érdemes arrafelé lesni, ahol a legkevésbé fényszennyezett az ég a megfigyelőhelyünkön. Ha társaságban figyeljük az eget, mindenképp ügyeljünk arra, hogy ne zavarjuk a többieket. Ne világítsunk se zseblámpával se mobiltelefonnal, mert elveszíti a szemünk a sötétadaptációját (ahhoz, hogy a halványabb meteorokban is gyönyörködhessünk, erre is szükség van), és mások hasonlóan járhatnak, saját akaratuk ellenére is. Szemünknek mintegy fél órára van szüksége ahhoz, hogy a sötét égbolt látványát teljességgel élvezni tudjuk.
Érdemes azt is szem előtt tartani, hogy rengeteg a műhold ilyenkor, s a tapasztalatlan észlelő könnyen meteornak nézheti őket. A meteorok, még ha hosszú utat is járnak be, csak pár másodpercesek maximum, a műholdak legtöbb esetben egyenletes fényességgel, komótosan húznak át az égen, ami akár több percig is tarthat. Még ront a helyzeten az is, hogy vannak villanó műholdak, amelyek főként fotókon könnyen összetéveszthetők a meteorokkal…

Minden évben felmerül, hogy hány meteorra lehet számítani a Perseidák éjszakáján? Az éjfél előtti időszakban településektől távoli, sötét égen óránként 15-20 lehet, vagyis pár percenként átlag jön egy. A hajnal előtti órákban viszont már óránként akár 40-50 meteort is megpillanthat a szerencsés megfigyelő. A Perseidákra is jellemző az, hogy csomósodnak a meteorok, ami azt jelenti, egy-egy időszakban egymás után hirtelen több is hullik, majd percekig szünet lehet és érkezhet egy újabb, több meteorból álló adag.

Sajnálatos módon ez a szám lassan, de biztosan csökken, és még jó ideig így is lesz. A meteorokhoz szükséges porszemcsék a 109P/Swift-Tuttle üstökösből származnak, amely 1992-ben járt utoljára napközelben, s legközelebb majd csak 2126-ban jön, amit a jelen olvasók zöme jó eséllyel nem fog megérni már.