Bazaltzúzalékkal a klímaváltozás ellen?

Bolygónk múltjában a kőzetek mállása során lejátszódó reakciók szén-dioxidot vontak ki a légkörből, e természetes folyamatot ma is ki lehetne használni hasonló céllal.

Az Amerikai Geofizikai Unió (AGU) mutatta be azt az új kutatási eredményt, amely szerint a bazaltkő-zúzalékkal nemcsak a mezőgazdasági talajokat lehetne javítani, hanem jelentős mennyiségű szén-dioxidot is kivonhatnánk a légkörből. Erre különösen a trópusi régiók mezőgazdasági területei volnának alkalmasak, ha hektáronként 10 tonna bazaltport kevernének a talajhoz, azzal globálisan 217 milliárd tonna légköri szén-dioxidot lehetne kivonni 75 év alatt. Összevetésül: a 2022-es fosszilis energiahordozókból származó éves kibocsátásunk kb. 37 milliárd tonna volt.
A vulkáni kőzetek kémiai mállása során a csapadékvíz hatására karbonátokká alakul a kőzet, amely azután az óceánokba jut és ott betemetődik. Ez hozta létre egyrészt azokat a mészköveket, amelyek a tengerfenéken kialakultak sok-sok évmillióval ezelőtt, de ez lehetne az egyik megoldása a modern kori klímaválságnak is.
Az Earth’s Future folyóiratban publikált kutatás azt mutatta be, miként lehet a kőzetek természetes mállását felgyorsítani. A kutatók szerint ez a módszer biztonságosabb a számos másik, klímaváltozás hatásait ellensúlyozó mérnöki megoldásnál. A módszerrel a kizsigerelt talajokat is fel lehet javítani, és ellensúlyozni lehet az óceánok elsavasodását is. A kutatók feltárták az összezúzott bazaltban rejlő lehetőségeket, és biogeokémiai modell segítségével kiszámították, bolygónk mely régióiban volna a legnagyobb hatása a használatának. Ehhez 2006-2080 közti időszakban, a világ 1000 mezőgazdasági területén mérték a szimuláció segítségével a hatásokat. Ezek a területek a 75 vizsgált év során 64 milliárd tonnával csökkentették a légköri szén-dioxidot. Ha pedig ebből az adatból a világ teljes mezőgazdasági hasznosítású területére kiszámították a csökkentést, az 217 milliárd tonnának adódott. Az IPCC számításai szerint 2100-ig 100-1000 milliárd tonna légköri szén kivonására van ahhoz szükség, hogy 1,5 Celsius-fok alatt tartsuk a felmelegedést. A módszer ennek a kívánt mennyiségnek az alsó határához esik közel, de így is hatalmas lépést jelentene.
A kutatók által felvázolt módszerhez a bazaltot apró, 0,1 milliméteres szemcsékké zúzva kellene kihordani a szántóföldekre és ott a talajjal elkeverni. Mindössze egyetlen négyzetkilométernyi területhez 1000 tonna bazaltporra lenne szükség, ez pedig rengeteg! Nagyjából 511 köbméter tömör bazaltot kell ehhez porrá zúzni, s a világon jelenleg több mint 20 millió négyzetkilométernyi szántóföld van, amelyen alkalmazni kellene. Ezt a bazaltot ki is kellene bányászni, majd nemcsak össze kellene zúzni, hanem oda is kellene szállítani, ahol felhasználják. A kutatásról készült tanulmányban ennek a gyakorlati megvalósításáról, költségeiről vagy éghajlati hatásairól sincs szó. Egyszóval, a módszer kivitelezhetőségével kapcsolatban még vannak kérdések.
Ezt a módszert egyébként egy skót UN-DO nevű vállalat már elkezdte alkalmazni, egyelőre olyan helyszíneken, amelyek bazaltbányákhoz közel helyezkednek el (ez logikus lépés). Szeretnék kiterjeszteni a tevékenységüket más területekre is, elsődlegesen olyanokra, ahol rendelkezésre áll a szükséges bazalt is. Ez a megközelítés gyakorlatban is alkalmazhatónak látszik, de nyilvánvalóan sokkal szűkebb a szóba jöhető helyszínek területe, ám így is fontos lehet kiegészítő módszerként a számtalan más, a klímánk élhetőbbé tételét célzó módszer mellett.