Rekord alacsony az antarktiszi tengerjég

A déli sarkvidéken most van tél, ilyenkor éri el éves legnagyobb kiterjedését a tengerjég.

A déli kontinenset körbeölelő tengerjég júliusi kiterjedése a műholdas mérések kezdete (1978) óta 2023-ban a legkisebb. Az Earth Observatory által bemutatott kép a 2023. augusztus 7-i állapotot mutatja, a sárga vonallal pedig a kiterjedés 1981-2010 közti harminc éves átlagát jelöli.
Az antarktiszi tengerjég is éves trendet követ, mintegy 15 millió négyzetkilométernyi olvad és fagy meg. Az idei déli sarkvidéki télen viszont különösen lassú a fagyás, így a jéggel borított tengerrész területe is csak lassan nő. Júliusban például 2 millió négyzetkilométerrel volt kisebb, mint a 30 éves átlag (ez kb. Mexikó területével azonos méretet jelent).
A térkép alapján a jég a kontinens körül mindenütt kevesebb volt, egyedül az Amundsen-tengeren, a kontinens délnyugati pereme mentén volt több a tengerjég az átlagosnál.
Az idei július a tavalyi rekord alacsony kiterjedésű júliusnál is még 1,5 millió négyzetkilométerrel elmarad, ilyenre pedig soha korábban nem volt példa a műholdas megfigyelések kezdete óta. Ez sajnos egy 2014-től megkezdett trend folytatásának látszik. 2014-ig 10 évente kb. 1 százalékkal nőtt a tengerjég, abban az évben érte el a legnagyobb mért kiterjedését, ám azóta folyamatosan és gyorsan csökken. Az eddigi negatív rekordok évei a 2017-es, 2022-es voltak és most a 2023-as – gyakorlatilag 2016-tól kezdődően minden hónap átlag alatti jégborítást hozott.
Claire Parkinson, aki 1983-tól foglalkozik a tengerjég műholdas megfigyelésével elmondta, hogy nem egészen világos sem a 2014-ig tartó növekedés oka, sem az azóta tartó gyors csökkenésé. Legutóbbi kutatása során kiderítette, hogy a déli sarkvidéken 2014-2017 közt tapasztalt csökkenés messze meghaladta azt, amit az északi sarkvidék tengerjég kiterjedésének csökkenésén láttunk az elmúlt években.
Bár nem lehet még teljes bizonyossággal kijelenteni, a számítások egyre inkább arra utalnak, hogy átalakulóban van a déli sarkvidék tengerjég-rendszere is, valószínűleg az óceán változásainak tovagyűrűző hatásaként. Az óceánban tárolt hő sokkal inkább visszafoghatja az őszi és téli növekedést, mint amennyire nagy szerep juthat neki a nyári olvadásban.