Jenő, Henrik2024. július 13., szombat
Föld

Változatos talajtakarással a biológiai sokszínűségért 

2023.08.30.NG
National Geographic Magyarország

Minden élőlénynek megvan a helye az ökoszisztémában. A biológiai sokféleség életünk elengedhetetlen alapja, csökkenése óriási probléma, hiszen az élet, a túlélés biztosítéka kerül veszélybe.

Forrás: ŐMKI

 

 

Az iparszerű mezőgazdaság nemcsak okozója, de elszenvedője is a pusztulás folyamatának. Jövőnk és teli éléskamránk záloga a természettel nagyobb összhangban működő agrárium, mely életteret biztosít számos fajnak, amellett, hogy élelmiszer-ellátásunkat is biztosítja. Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) az őszi vetések közeledtével a változatosság megőrzésére és a megfelelő talajtakarásra biztat.

Világviszonylatban négy fajt (búzát, kukoricát, rizst és szóját) termesztünk a megművelt területeink felén, ezt mutatják a nemzetközi adatok. A területek másik felén osztozik a „maradék” 152 élelmezési célból termesztett jelentősebb növényfaj. Ráadásul az iparszerű mezőgazdaság gyakran csak egyetlen faj egyetlen fajtáját vagy hibridjét termeszti, akár több ezer hektáron.
Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) beszámolója alapján az említett, kevesebb mint 200 élelmiszer-termelésre használt jelentősebb növényfajból pusztán 9 adja a globális növénytermesztés több mint 66 százalékát. Ezek a kultúrnövények, a genetikai változatosságuk elvesztésével párhuzamosan sérülékennyé válnak az éghajlatváltozás egyre szélsőségesebb és kiszámíthatatlanabb hatásaival szemben.

A természetes növény- és állatvilághoz képest rendkívül szegényes „kultúrsivatagokkal” sajnos itthon is találkozhatunk. Az egyformasággal azonban csupán rövidtávú profit szempontok érvényesíthetőek. Ökológiai szempontból az ilyen egysíkú mezőgazdasági rendszerek rendkívül sérülékenyek. Ha van biológiai változatosság, akkor marad esély, hogy a környezeti anomáliák hatására kieső elemek helyére más kerüljön, és a termelési rendszer egészében véve jobban tud alkalmazkodni. Már csak ezért is érdemes megjegyezni, hogy a világon több mint 6000 élelmiszerként termesztett növényfajt ismerünk.

A sokszínűségben élen jár a talaj élővilága 

A megfelelő talaj életünk egyik nélkülözhetetlen alapja, táplálékaink forrása. Egy maréknyi termőföldben több milliárdnyi mikroorganizmus lakik. Egy közelmúltban megjelent átfogó tanulmány szerint a talajban él a világ gombáinak 90 százaléka, a növények 85 százaléka és a baktériumok több mint 50 százaléka, ami a termőföldet a világ legfajgazdagabb élőhelyévé teszi.
Magyarországon a vízerózió mintegy 3 millió hektár, a szélerózió 1,8 millió hektár termőföldet veszélyeztet. Miattuk évente körülbelül 50 millió köbméter talajt veszítünk el. Nem csoda hát, hogy felértékelődnek azok a művelési módszerek, amelyek a talajt és annak védelmét, megújulásának természetes módjait állítják a középpontba.

Szemet gyönyörködtető virágos talajtakarók és tudományos kutatások 

A biogazdálkodás, vagy más néven ökológiai gazdálkodás a sokszínűségre alapoz. Hazánkban is érezhető a fordulat, amely a kémiai növényvédő szerektől és műtrágyáktól függő mezőgazdaság irányából egyre inkább az agroökológiai módszereket alkalmazó, fenntartható művelés felé mutat. A biogazdálkodásba bevont területek mérete 2027-re várhatóan eléri a 10 százalékos területarányt, miközben egyre nagyobb figyelmet kapnak az ökológiai gazdálkodást segítő tudományos kutatások is.

Az őszi vetések idején – nemcsak az ökológiai módszerekkel művelt területeken – egyre több helyen alkalmazzák a hazai termelők azokat a speciális magkeverékeket, amelyek nyárra virágzó rétként óvják és táplálják a talajt a szőlő sorközeiben, a gyümölcsösökben, vagy akár a szántóterületek szegélyében. Borvidékeink általában hegyvidéken találhatóak, ahol kiemelkedő jelentőségű a talajtakarás szerepe az erózió elleni védekezésben. A fajgazdag, honos fajokból álló növénytakaró azonban nemcsak az erózióvédelemben hasznos, hiszen kedvelt élőhelye azoknak a hasznos szervezeteknek, amelyek egyes kártevőktől óvják meg a szőlőt.

Forrás: ÖMKI

 

Az ÖMKi a hazai szőlőültetvényekben alkalmazott sorköztakarás biodiverzitásra és ökoszisztéma szolgáltatásokra gyakorolt hatásait vizsgálja az úgynevezett LIFE VineAdapt projekt keretében. A klímaváltozás a szőlőművelést is érinti: egyre gyakrabban fordulnak elő és hosszabbá válnak az aszályos, fokozott hőstresszel járó időszakok, amelyeket hirtelen lehulló, nagy mennyiségű csapadék követ, súlyosbítva az eróziós károkat. A klímaváltozás hatásai egyes kártevők elszaporodását, újak elterjedését is magukkal hozzák. A LIFE VineAdapt program ezen is szeretne változtatni.

Négy ország (Ausztria, Franciaország, Németország, Magyarország), 46 szőlészetében, összesen 50 hektáron zajló kutatásban a szakemberek arra számítanak, hogy az agroökológiai megközelítéssel megnövelhetik a szőlő ültetvények természeti szélsőségekkel szembeni ellenálló képességét és ezáltal a klímaváltozás hatásaival szemben is ellenállóbbá tehetik e művelési rendszereket, növelve a biodiverzitást és a szőlőművelési folyamatok hatékonyságát.

A kutatók legfőbb célja, hogy honos fajokkal gazdagítsák az ültetvények aljnövényzetét, ezáltal pedig minél több úgynevezett ökoszisztéma szolgáltatást hozzanak vissza a termesztésbe, mint például a természetközeli élőhelyek kialakulása, a kártevők természetes ellenségeinek megtelepedése, a talajélet fokozása, a megfelelő humuszképződés, az erózió elleni védelem, a vízvisszatartás vagy éppen az ültetvények légköri szénmegkötő képességének növekedésével az üvegház hatású gázok kibocsátásának csökkentése.

„Az élőhelyek sokszínűbbé tétele közismerten fokozza a természet hozzájárulását a sikeres mezőgazdasági termeléshez, de a hazai szőlőművelés gyakorlatában csak most számszerűsítjük és alakítjuk a termesztéstechnológia szerves részévé ezt a hozzájárulást” – mondta el Dr. Drexler Dóra, az ÖMKi ügyvezetője

„A 2022-es rendkívül aszályos év rámutatott, hogy a rosszabb vízmegtartó képességű talajok termékenységének megóvása és javítása érdekében szükség van egy új, szárazságtűrőbb sorköztakaró vetőmagkeverék létrehozására. Nem is feltétlen az a fontos, hogy egy adott takarónövény-keverék a legnagyobb aszályban is zöld maradjon, hanem az, hogy a száraz időszakok után sikeresen meg tudjon újulni” – tette hozzá Dr. Miglécz Tamás, a kutatás botanikai vizsgálatait végző projektvezető kutató.

Hasznos tapasztalat volt az is, hogy a korábbi kutatások alapján kifejlesztett, jelenleg is forgalomban levő, hat növényfajt tartalmazó Élő Sorköz keverékben található fajok közül a legszárazabb helyszíneken a szarvaskerep és a vadmurok teljesített legjobban 2022-ben. Ezt a két fajt mindenképp számításba kell venni egy új, kifejezetten aszálytűrő keverék megalkotásakor. A sokfajos kísérleti keverék korai eredményei alapján pedig úgy tűnik, hogy a terjőke kígyószisz, az évelő len, a réti nyúlszapuka és a mezei katángkóró is megfelelő megtelepedést mutat a szőlőültetvényekben.

Az ÖMKi kutatóinak tapasztalatai alapján az Élő Sorköz magkeverékkel bevetett sorközökben, a spontán gyomflórával összevetve, nagyobb számban vannak jelen ragadozó ízeltlábúak, mint például a pókok, és emellett jóval nagyobb arányban látogatják a sorközöket a vadméhek és más hasznos beporzók. Növényegészségügyi kockázatra utaló jelenséget, mint például növénykórokozók, kártevők okozta tünetek gyakoribbá vagy súlyosabbá válását, pedig nem észleltek a kutatók.

Hasznos segédletek sorköztakaráshoz
Az ÖMKi hatéves kutatási eredményein alapuló Talajápolás a szőlőben – fókuszban a fajgazdag sorköztakarás című kiadványban a különböző sorköztakarási módszerekkel kapcsolatos eredményeket és a bevált technológiák részleteit tanulmányozhatjuk.
Ötrészes videósorozat a virágos védősávok jelentőségéről, telepítéséről, műveléséről és gondozásáról, magyar felirattal is elérhető az ÖMKi YouTube csatornáján.

 

Öt extra tipp a kiskertek biológiai sokféleségének támogatására

A háztáji művelés során rajtunk múlik, mennyi teret adunk az élővilágnak: a beporzóknak, a talajéletnek, vagy éppen a termesztett növények sokszínűségének.

Kezdd kicsiben, neveld nagyra növényvédelmi sorozat
Miként érdemes belevágni a vegyszermentes kertészkedésbe? Az ÖMKi legújabb videósorozata az ökológiai növényvédelem praktikáiba kalauzolja a nézőket.

Hagyd magad behálózni: csatlakozz a Pók-Hálóhoz!
A hazai kertek biológiai sokszínűségének feltérképezésére indult el a Pók-Háló – egy önkéntes alapon működő közösségi kutatás –, ahol a pókok megfigyelésével aktívan hozzájárulhatsz a kertek biológiai sokféleségét feltérképező tudásbázis bővítéséhez.

Minden a talajjal kezdődik
A talaj állapota – akár termeltek benne korábban, akár nem, füvesítve volt, vagy csak természetes vegetáció borította – gyakran kemény, rögös, nehezen művelhető, alacsony szervesanyag- és tápanyagtartalmú. Hogyan lehet az ilyen talajból termékeny, egészséges termőföldet varázsolni? Nézd meg az ÖMKi legújabb videóját!

Válaszd a tájfajtákat!
A tájfajták természetes és emberi szelekció útján, hosszú idő alatt létrejött, változatos növényfajták, melyek sokszínűségüknek köszönhetően kiemelkedő alkalmazkodóképességgel rendelkeznek, ezáltal ellenállóbbak a klímaváltozás hatásaival szemben. Ültetésük segíti agrárörökségünk megőrzését, különleges zamatuk pedig új ízt hoz a mindennapi étkezésünkbe. Legközelebb ültess te is ÖMKi tájfajta paradicsomokat!

Nagyon kellene már a csapadék a növényeknek

Nagyon kellene már a csapadék a növényeknek

Fokozódik az aszály, a legsúlyosabb helyzet a Duna-Tisza közén alakult ki.

A SpaceX nyerte meg ISS biztonságos megsemmisítését

A SpaceX nyerte meg ISS biztonságos megsemmisítését

Az Űrállomás 2030-ig üzemelhet, ezt követően a légkör mélyebb rétegeibe vontatják majd, ahol tervezett módon, időben és helyen fog elégni.

Tovább drágulhatnak az élelmiszerek

Tovább drágulhatnak az élelmiszerek

A klímaváltozás jelentős hatást gyakorol a mezőgazdaságra, ezt pedig az élelmiszerárakon is érezhetjük majd.

Hatalmas víznyelők nehezítik az életet Törökországban

Hatalmas víznyelők nehezítik az életet Törökországban

A talaj beomlásával keletkező üregek az ország élelmiszer-termelésében fontos, történelmi Konya régióban találhatók.

Vízhiány és hőség sanyargatja a görögországi turistaparadicsomokat

Vízhiány és hőség sanyargatja a görögországi turistaparadicsomokat

Görögország nagy részén hónapok óta alig volt csapadék, 1960 óta pedig az idei június volt a legmelegebb hónap.

National Geographic 2024. júliusi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

15 900 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlapNational Geographic 2021. februári címlapNational Geographic 2021. márciusi címlapNational Geographic 2021. áprilisi címlapNational Geographic 2021. májusi címlapNational Geographic 2021. júniusi címlapNational Geographic 2021. júliusi címlapNational Geographic 2021. augusztusi címlapNational Geographic 2021. szeptemberi címlapNational Geographic 2021. októberi címlapNational Geographic 2021. novemberi címlapNational Geographic 2021. decemberi címlapNational Geographic 2022. januári címlapNational Geographic 2022. februári címlapNational Geographic 2022. márciusi címlapNational Geographic 2022. áprilisi címlapNational Geographic 2022. májusi címlapNational Geographic 2022. júniusi címlapNational Geographic 2022. júliusi címlapNational Geographic 2022. augusztusi címlapNational Geographic 2022. szeptemberi címlapNational Geographic 2022. októberi címlapNational Geographic 2022. novemberi címlapNational Geographic 2022. decemberi címlapNational Geographic 2023. januári címlapNational Geographic 2023. februári címlapNational Geographic 2023. márciusi címlapNational Geographic 2023. áprilisi címlapNational Geographic 2023. májusi címlapNational Geographic 2023. júniusi címlapNational Geographic 2023. júliusi címlapNational Geographic 2023. augusztusi címlapNational Geographic 2023. októberi címlapNational Geographic 2023. novemberi címlapNational Geographic 2023. decemberi címlapNational Geographic 2024. januári címlapNational Geographic 2024. februári címlapNational Geographic 2024. márciusi címlapNational Geographic 2024. áprilisi címlapNational Geographic 2024. májusi címlapNational Geographic 2024. júniusi címlapNational Geographic 2024. júliusi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket