Űreszköz vizsgálja az algavirágzásokat
Az ártalmas algák elszaporodása az emberi egészségre is veszélyes, a legmodernebb műholdas megfigyelés segíti az ilyen események előrejelzését.
2020-ban Florida partjainál kialakult algavirágzást követően 2000 tonna tengeri élőlény elpusztult maradványát találták a Tampai-öböl környezetében. Az algavirágzás mintegy egymilliárd dolláros kár is követte, a halászat és a turizmus bevételkiesése miatt, s mindemellett igen jelentősen megnőtt az aktív asztmás esetek száma is a régióban.
Műholdas megfigyelések már régóta segítik az efféle események előrejelzését, ám az óceán színét mérő műholdak alapvetően nem látnak át a felhőzeten. Ebben kivételt képez a Sentinel-5 műhold fedélzetén dolgozó NASA-műszer, a TROPOMI, amely más módszerrel mér, és a felhőkön keresztül is képes volt érzékelni a 2020-as algavirágzást okozó algafaj, a Karenia brevis jelenlétét. A TROPOMI eredeti feladata a légszennyező anyagok mérése és megfigyelése, gyakorlatilag véletlen, hogy az algákat is érzékeli. Ez annak köszönhető, hogy spektrométere, amely az infravöröstől az ultraibolyáig mér, képes „átlátni” a nem túl vastag felhőzeten. A Karenia brevis napfény hatására a táplálkozása és növekedése során gyenge vörös fényt bocsát ki, amit a műszer képes érzékelni.
A korábbi méréseket átböngészve kiderült, hogy kétszer olyan pontosan jelzi e műszer a káros alga jelenlétét, mint a klasszikus, óceán színén alapuló vizsgálatok.
A Karenia brevis különösen káros algatípus, amely igen hatékony idegmérget állít elő, ami pedig nagy koncentrációban halak és más tengeri állatok tömeges pusztulását is eredményezheti. Belélegezve (a hullámverés által a levegőbe jut) légúti tüneteket okoz az emberben, emellett a kagylókban felhalmozódhat és ha azokat elfogyasztják, gyomor- és béltüneteket okoz.
Fontos azt is tudni, hogy az alga főként annak köszönhetően képes efféle káros mértékű növekedésre, hogy a partokról rengeteg tápanyag mosódik a tengerbe, a mezőgazdaság vagy a szennyvizek révén. Ha a széljárás a partokhoz sodorja az algát, az ennek a tápanyagbőségnek köszönhetően indul gyors növekedésnek. A klímaváltozás tovább növeli az algavirágzások esélyét.
A szakemberek szeretnének az időjárási előrejelzéshez hasonló algavirágzás-előrejelzést is készíteni, mivel bizonyított, hogy ezzel nagy megtakarításokat lehet elérni. Ehhez a most részletezett műholdas mérések mellett számos más tényezőt is ismerni kell. Azonban egy új, 2024-ben útnak induló műhold, a PACE minden korábbinál több részletet tud majd megfigyelni az óceánok és a plankton viselkedéséből.
Tízezer év múlva jöhetne a következő eljegesedés
Pontos számítások és összehasonlítások készültek a korábbi eljegesedések és interglaciálisok földpálya-adataival.
A Tejútrendszer nyomai rejtőzhetnek a Földön
A 14 millió évvel ezelőtti galaktikus környezetünk nyomokat hagyhatott maga után a földi üledékekben és talán a korabeli klímára is hatással lehetett.
Így néz ki egy napfogyatkozás a Hold felszínéről
A rendkívül látványos felvétel ugyan nem az első efféle fotó, azonban különleges főként amiatt, hogy egy magánvállalkozás űrjárműve készítette.
Nincs olyan magyar város, ahol megfelelő a levegőminőség
Egy friss jelentés szerint a világ városainak 83 százalékában túl magas a szálló por mennyisége.
Égi jelenségek 2025. március második felében
Beköszönt a csillagászati tavasz, búcsúzunk az alkonyi Vénusztól, de még jól láthatjuk az állatövi fényt, napfogyatkozás is lesz, azonban csak egy egész picit kapunk belőle.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
