Csíkok – ezúttal az óceán savasodásáról

A Zürichi Műszaki Egyetem (ETH Zürich) kutatói számoltak be az óceán savasodását bemutató új, látványos ábrázolásmódról: a klímacsíkokhoz hasonlóan a savasságot is csíkokkal szemléltetik. Ennek alapjául az elmúlt 4 évtized mérései szolgálnak, 1982-2021 közti időszakból.

Az óceánok savasodását az emberi hatások miatt emelkedő szén-dioxid-szint növeli, helyszínenként eltérő mértékben. Ezt a vízhőmérséklet is befolyásolja, a teljes növekedés kb. 15 százaléka a melegebb vízhez köthető. Természetesen vannak az egyes évek közti változékonyságot mutató értékek is, így az El Nino és La Nina évek hatásai is kimutathatóak, azonban a teljes, hosszú távú trend egyértelműen az emberi okú klímaváltozás számlájára írandó.

„Szeretnénk az óceán savasodását is láthatóbbá tenni, felhívni rá a figyelmet, hisz ez is az emberi tevékenység következménye, ugyanúgy a szén-dioxid-kibocsátáshoz köthető, mint a felmelegedés” – magyarázta Nicolas Gruber, a kutatócsoport vezetője. Az óceán a kibocsátott szén-dioxid jelentős részét elnyeli, ám ennek hatására szénsav jön létre benne és csökken a pH-értéke. Ami egy pohár szódavízben kívánatos, az a tengerben káros, mivel feloldja a mészvázú állatok vázát, és persze az állatok által egyébként jól felhasználható karbonátokat is (amelyeket például a korallok építenek a zátonyaikba). „Mivel ezek az állatok gyakran a táplálkozási lánc alsó részén helyezkednek el, a tengeri ökoszisztémák számára létfontosságúak, s nekünk, embereknek is igen fontosak” – tette hozzá Gruber.

A megalkotott interaktív weboldalon 60 régióra nézve figyelhetjük meg az óceán savasságát, illetve a benne oldott karbonát (aragonit) mennyiségét. Ez például lehetővé teszi, hogy megnézze valaki, hogy a kiszemelt nyaralóhelyen milyen a savasság és a vízben oldott karbonát aránya. Az adatokat böngészve kiderül például, hogy a közismerten melegedő és romló állapotú Vörös-tengeren 16 százalékkal nőtt a savasság, a Földközi-tengerben viszont 18 százalékkal. Az északi sarkvidéken a Barents-tengeren  már 23, a Kara-tengeren 25 százalékos a növekmény – ne feledjük, a sarkvidékek jobban is melegednek a többi régiónál!