Egy képen a Jupiter és az Io

Az Io a Naprendszer vulkáni szempontból legaktívabb égitestje, amelyen több száz vulkán található. A négy Galilei-hold közül ez kering legközelebb a Jupiterhez, ezért a vizsgálata sem könnyű, ugyanis igen erős az óriásbolygó körüli mágneses tér, amelynek következtében erős sugárzási öv is kialakult körülötte. E sugárzás az űrszondák finom elektronikáját tönkre teszi, ezért is járnak be a Jupitert és családját megfigyelő szondák olyan elnyúlt pályát az óriásbolygó körül. Ugyanez az oka annak, hogy az Europa Clipper nevű jövőbéli szonda sem fog az Europa hold körül pályára állni, csak időnként elszáguldani mellette. A számítások szerint ez utóbbi módszerrel sokkal tovább marad üzemképes és több adatot is gyűjthet.

E sugárzási öv és a Jupiter magnetoszférája az Io vulkánjaiból kiáramló anyagokat is befolyásolja. A vulkáni gázokból származó ionok és elektronok nagyjából az Io pályáját lefedő területen egy fánk alakú övezetet, úgynevezett tóruszt alkotnak. E töltött részecskéket az óriásbolygó mágneses tere ejtette foglyul, a napfényből érkező ultraibolya sugárzás pedig gondoskodik róla, hogy legyen utánpótlás: az UV folyamatosan bontja a vulkánokból kiáramló gázokat.

A Juno űrszonda hazaküldött nyers felvételeit civil kutatók szabadon feldolgozhatják, és e képfeldolgozások sokszor igen látványos eredményt adnak. Míg a tudományos kutatók számára a nyers kép hordozza a legtöbb kinyerhető információt, a feldolgozott képek azok, amelyekkel jól lehet illusztrálni egy-egy kutatás eredményt a nagyközönség számára. A most bemutatott felvételt is egy civil, Alain Mirón Velázquez dolgozta fel. A felvétel készültekor a Juno 395 ezer kilométerre volt a Jupitertől (ez kicsit több, mint a Hold-Föld távolság), az Iotól pedig 51 770 kilométerre járt.

Még 2023-ban is, és azután 2024-ben is több alkalommal átrepül majd a Juno űrszonda az Iohoz közeli területeken, és a mostani közelségnél is jobb lehetőségei lesznek az adatgyűjtésre.

A Juno űrszonda 2016-tól gyűjt adatokat az óriásbolygó környezetében, eredeti küldetési idejét 2021-ben befejezte volna, ám szerencsére zöld utat kapott a meghosszabbítása. Ennek köszönhetően 2025-ig működni fog, és így nyílt lehetőség többek közt az Io közeli átrepülésekre is.