A Daniel ciklon líbiai áldozatai
A klímaváltozás, valamint a polgárháború és következményei egyaránt hozzájárultak Líbia példátlan, katasztrofális árvizeihez.
A Daniel nevű ciklon Európában is elképesztő csapadékokat hozott, több tucat halálos áldozatot hagyva maga után, ám ez szinte semmiség ahhoz a pusztításhoz képest, amire Líbia északi részén sor került miatta. A ciklon a fejlődése során trópusi ciklonokra, hurrikánokra jellemző tulajdonságokat öltött magára, vagyis úgynevezett medikán lett belőle. Nem ismeretlen az efféle ciklon a Mediterráneumban, pár évente előforduló jelenségről van szó, amelynek a látogatása, akármerre megy, általában súlyos károkat okoz. A Daniel azonban különleges volt abból a szempontból, hogy hol is rakta le csapadékát: Derna kikötőváros évkönyveiben biztosan fekete lapra kerülnek a ciklon eseményei.
A ciklon nyomán számos líbiai településen esett 150-240 mm csapadék, a rekord 414 mm volt Al-Bayda területén, Derna városa több mint 100 mm esőt kapott. Nem tűnik ez soknak, azonban itt igen kevés a csapadék – Derna szeptemberi átlaga mindössze 1,5 mm, az egész éves csapadék is csupán 274 mm. A 100 ezerre becsült lakosságú város egy kis időszakos folyó (vádi) völgyének végén fekszik, és sajnos nem is a mostani áradás volt az első a város történetében, 1941, 1959, majd 1968 is súlyos pusztítást hozott – különösen az 1959-es volt katasztrofális.
Ezeket követően az 1970-es években megépült a vádin az a két gát, amelyek feladata a nem átlagos csapadék idején a kis időszakos folyócska vizét visszatartani. A gátak mögött 1,5 millió, illetve 22,5 millió köbméteres tározókapacitás volt. Azonban ezeket se egy medikán csapadékára tervezték… Mindkét gát átszakadt, így a mögöttük felgyülemlett víz egyszerre zúdult a városra, egész városnegyedeket mosva el. Az alábbi drónos videó elképesztő pusztításról árulkodik.
Líbia területén akár 20 ezer is lehet a halálos áldozatok száma, még mindig több ezer eltűntet keresnek. Derna a lakosságának mintegy a tizedét veszítette el a ciklon hatására. Bár a ciklon érkezése előtt 3 nappal már hivatalos figyelmeztetést adtak ki miatta, ez sajnos nem járt, nem járhatott mindenhol megelőző intézkedésekkel is. A korábbi polgárháború nyomán kettészakadt országban finoman szólva is forráshiánnyal küzdő településeknek még ha van is valamiféle katasztrófavédelmi tervük, arra az elmúlt években, évtizedben nem jutott pénz, hogy például a Derna városát védő gátakat megfelelően karbantartsák. Az csak tetézte a katasztrófát, hogy a gátszakadásra éjszaka került sor, vagyis az emberek zömét álmában érte a csapás. A város mintegy negyedét tarolta le a fékezhetetlen áradat.
A klímaváltozás hatásához kötni a Daniel pusztítását nem egyszerű feladat – ezt nem egyetlen időjárási esemény, hanem egy tendencia kapcsán lehet kijelenteni. Mindemellett számos olyan tényező befolyásolta a medikán kialakulását és folyamatait, amelyek mind összefüggenek a klímaváltozással, különösen a magas hőmérsékletű tengervíz. A Földközi-tenger vizének felszíni hőmérséklete azért fontos adalék, mert melegebb vízből nagyobb mennyiség párolog, és ezzel járul hozzá a fejlődő ciklon csapadékához. Líbia partjai közelében a 27,5 Celsius-fokot is elérte a vízhőmérséklet.
Emellett szükség volt arra is, hogy a magasban működő futóáramlat (jet stream) kanyarulatából egy lefűződéssel kialakulhasson maga a ciklon, márpedig a klímaváltozás gyakoribbá teszi a hasonló helyzeteket. (Ilyesminek köszönhetően alakult ki a 2021-ben főként Németországban tapasztalt áradások sorozata is.) Több olyan tényező is van, amely egyenként összefügghet a klímaváltozással, és együttesen ezek elvezethettek a természeti katasztrófához.