A rózsaszín gyémántok viharos eredete

Az Északnyugat-Ausztráliában lévő Argyle nevű gyémántbánya a világ legnagyobbjai közt található, innen kerül ki az összes eddig bányászott rózsaszín gyémánt elsöprő többsége. A rózsaszín gyémántok nem valamiféle szennyező anyag hatására váltak színessé, hanem a keletkezési körülményeik során megváltozó fizikai hatások miatt kissé átalakult kristályszerkezetnek köszönhetően.

Egy újonnan, a Nature Communications folyóiratban publikált kutatásban feltárták, minek is köszönhetően juthattak a felszínre e különleges kristályok.

A legtöbb gyémánt az úgynevezett kimberlites kőzetekben fordul elő. A második gyémántforrást egy másik, ám szintén magmás eredetű kőzetek, a lamproitok jelentik. Mindkét kőzet a földköpenyből eredő anyagokból épül fel – ez teszi lehetővé, hogy kialakulásuk során a mélyből magukkal hozzanak némi gyémántot is. A kimberlitről nemrégiben derült ki, hogy a szuperkontinensek feldarabolódása során a felszínre juthat, most a lamproitról jutottak némiképp hasonló következtetésre.

A kutatás során pontos kormeghatározást végeztek az Argyle rózsaszín gyémántjait hordozó kőzet apatit, cirkon és titanit kristályain, amelyből kiderült, hogy a véltnél mintegy 100 millió évvel idősebbek e kőzetek: 1,3 – 1,25 milliárd évvel ezelőtt keletkeztek. E korszakban darabolódott fel az egyik igen korai szuperkontinens, amelyet Columbia és Nuna névvel is emlegetnek, ez utóbbi inuit szó és az északi tengereket övező szárazföldet jelenti. Mai szemmel nézve igen furcsa elrendezésűek voltak bolygónk területei ekkor, például a mai Skandinávia és Amazónia szomszédok voltak, India és Ausztrália pedig az északi sarkvidék közelében voltak, ez utóbbi a mai Észak-Kínával szomszédosan. Ausztrália és Észak-Kína elszakadásának folyamata vezetett el ahhoz a folyamathoz, amelynek köszönhetően a gyémántok a felszín közelében jutottak.

A kontinentális elrendeződés 1,3-1,2 milliárd éve. Sárga csillag jelzi az Argyle helyét.

Forrás: Nature Communications

A szuperkontinens feldarabolódása során a földkéreg megnyúlt, kissé elvékonyodott, ez pedig lehetővé tette, hogy a földköpenyből származó magma, a benne hordozott gyémántokkal együtt áttörhesse. Bár Ausztrália maga nem esett áldozatul a feldarabolódásnak, az Argyle környezetében lévő terület e nyúlásnak köszönhető örök sebhelyet visel. A feldarabolódásra 1,32-1,22 milliárd évvel ezelőtti időben került sor, ez pedig egybeesik a kőzetminta korával.

A kutatók szerint ahol bolygónkon hasonló körülmények álltak fenn, ott érdemes volna gyémántokat keresni. Az Argyle egykor bolygónk leggazdagabb gyémántbányája volt, a kialakulási körülményeken túl azonban annak is köszönhetően, hogy az eróziós folyamatok megkímélték.