Az Europa holdat vizsgálta a James Webb-űrteleszkóp

A James Webb-űrteleszkóp nemcsak az Univerzum legtávolabbi objektumait képes megvizsgálni, hanem a hozzánk csillagászati értelemben egészen közeli, Naprendszer-béli égitesteket is. Így került sor az Europa megfigyelésére is, a várakozásoknak megfelelően izgalmas eredményekkel.

Az Europa jégkérge alatti óceán hatalmas, a benne lévő víz mennyisége a becslések szerint akár kétszer annyi is lehet, mint a földi óceánok össz vízkészlete. Azt azonban még nem sikerült igazolni, hogy ebben az óceánban olyan, az élet szempontjából létfontosságú összetevők is jelen vannak, mint a szén. A James Webb-űrteleszkóp azonban sikerrel vette az akadályt és megfigyelései segítségével sikerült bizonyítani: az óceánból eredő szén található a jeges felszínen.

A felszín egy régiójában szén-dioxidot találtak, és benne a szén izotóp-összetétele arra utal, hogy a hold belsejéből, annak óceánjából eredhet, és pedig nem külső forrásból, pl. meteoritokból. Azt is feltételezik a kutatók, hogy a szén-dioxid a geológiai közelmúltban került a felszínre – ezek az adatok pedig a hold mélyén esetleg kialakult élet szempontjából jelentősek.

„A földi élet szereti a kémiai változatosságot – minél többféle elem van jelen, annál jobb az élet esélye. Ha sikerül az Europa óceánjának kémiáját megértenünk, az segíthet azt is kideríteni, hogy az általunk ismert élet számára kedvező, vagy ellenséges körülmények uralkodnak-e benne.” – magyarázza Geronimo Villanueva, a vizsgálatokból készült egyik kutatás vezetője, a NASA szakembere. Az a most megszerzett tudás, miszerint a felszíni szén az óceán mélyéről eredhet, egyáltalán nem mellékes információ, mivel a szén alapeleme az életnek. A NASA 2024 októberében tervezi útnak indítani az Europa Clipper nevű űrszondát, amelynek feladata az Europa vizsgálata lesz több tucatnyi közeli átrepülés során.

A Webb felfedezése alapján a szén-dioxid a Tara Regio nevű helyen a legnagyobb mennyiségű, ez a terület egy úgynevezett káosz-terület, geológiailag a közeli múltban aktív terület volt. Itt a jégkéreg felülete friss és töredezett, ami arra utal, hogy a mélybeli óceán és a felszín közt az anyagok kicserélődésével járó kapcsolat áll fenn. Ugyanezen területen korábban a Hubble-űrteleszkóp méréseiből derült ki, hogy szintén óceáni eredetű só (NaCl) is van a felszínen. Mivel a szén-dioxid nem stabil az Europa felszíni körülményei közepette, ez is arra utal, hogy viszonylag fiatal képződményről van szó.

Régi viták tárgya, hogy milyen mértékben állhat kapcsolatban az Europa felszíne a mélybeli óceánnal, és a felfedezések sora arra utal, hogy már azelőtt is megtudhatunk az óceánról pár alapvető dolgot, mielőtt lefúrnánk a mélybe valamikor a jövőben.

A James Webb-űrteleszkóp mindössze néhány perces vizsgálata során fontos anyag jelenlétéről született adat, a NIRSpec nevű spektrográf mérései alapján, amely az Europa felszínét 320 x 320 kilométeres felbontásban jeleníti meg. Ez tette lehetővé, hogy kiderüljön, mely régióhoz is köthető a megtalált szén-dioxid. A felfedezésről két külön tanulmány is megjelent, amelyeket a Science publikált.