A nemzetközi vizek védelmében
Hatvanhét ország és az Európai Unió írta alá 2023. szeptember 21-ig a nemzetközi vizek élővilágának védelméről szóló ENSZ-egyezményt.
A nemzetközi vizek biológiai sokféleségének megőrzését célzó egyezmény végleges szövege 2023 márciusában készült el, és az ENSZ júniusban fogadta el hivatalosan – tette közzé az MTI. Az egyezménynek kulcsfontosságú szerepet szánnak a szárazföldi és tengeri terület 30 százalékának 2030-ig történő védelmezésében („30-30″).
Az aláírók között van az Egyesült Államok, Ausztrália, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Chile, Kína, Costa Rica, Mexikó, Norvégia, a Fidzsi-szigetek, valamint az Európai Unió.
A nemzetközi vizek ott kezdődnek, ahol véget ér az egyes államok exkluzív gazdasági övezete, legfeljebb 200 tengeri mérföldre (370 kilométerre) a partoktól, amelyekre egyetlen országnak sincs joghatósága.
Bár ez a terület a Föld felszínének közel a felét és az óceánokénak több mint a 60 százalékát teszi ki, sokáig figyelmen kívül hagyták a környezetvédelemért folyó harcban.
Jelenleg a nemzetközi vizek mindössze egy százaléka esik védelem alá.
Az egyezmény életbe lépéséhez arra is szükség van, hogy az aláíró országok parlamentje ratifikálja az okmányt. Az egyezmény a 60. ratifikálás után 120 nappal lép életbe. „Hihetetlen, hogy itt vagyok, és ennyi reményt és eltökéltséget látok, hogy megváltoztassuk az óceánnal kapcsolatos elképzeléseinket, hogy a mindenki által használt nagy szemetesből egy olyan hellyé változtassuk, amelyet védelmezünk és tisztelünk” – mondta az AFP francia hírügynökségnek Sigourney Weaver amerikai színésznő az első aláíró országok találkozójának a szünetében, a megbeszélést az ENSZ-közgyűlés most zajló csúcsszintű ülésszakához kapcsolódva tartottak.
„A nemzetközi vizekről szóló egyezmény aláírásával megóvhatjuk az óceánt az emberek kiváltotta nyomástól, és közelebb kerülhetünk ahhoz a célunkhoz, hogy 2030-ig legalább a bolygónk 30 százalékát védelmezzük” – jelentette ki Virginijus Sinkevicius, az Európai Unió környezetvédelmi biztosa, aki „óceáni alkotmánynak” nevezte a megállapodást.
Az egyezmény védett övezeteket hoz létre, amelyben tilos lesz a halászás, és előírja hatástanulmányok készítését a nemzetközi vizeken végzett emberi tevékenységeknek a környezetre gyakorolt hatásairól.
A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) becslései szerint 500 millió dollárra (181 milliárd forint) lesz szükség az egyezmény beindításához, a speciális célok megvalósítása és a szükséges feltételrendszer megteremtése további 100 millió dollárba fog kerülni évente.
A túlhalászás és az emelkedő hőmérsékletek miatt nőttek az óceáni környezetet fenyegető veszélyek, és új fenyegetések is megjelenhetnek a tengerfenéki bányászatok vagy az óceán szén-dioxid-elnyelő képességének fokozása érdekében bevetett geomérnökségi technológiák következtében.
Környezetvédő szervezetek szerint legkésőbb 2025-re teljes egészében életbe kell léptetni az egyezményt ahhoz, hogy a „30-30″ védelmet el tudják érni.