Hazaérkezett a Bennu kisbolygó kőzetmintája
2023. szeptember 24-én landolt a Utah sivatagi területén lévő katonai bázison a 2020-ban begyűjtött kőzetmintával megpakolt leszálló modul.
Az OSIRIS-REx űrszonda sikerrel teljesítette küldetése utolsó kulcsfontosságú feladatát: a megfelelő pillanatban leválasztotta a légkörünkön keresztül a felszínre jutó leszálló modult, amely a Bennu kisbolygóról hozta haza a mintát. Az OSIRIS-REx űrszonda ezt követően új nevet kapott: OSIRIS-APEX, ugyanis a még rendelkezésre álló erőforrásait kihasználandó további feladatot kapott: az Apophis kisbolygót fogja megvizsgálni.
A most hazaérkezett mintát közel 3 éve, 2020-ban gyűjtötte be az űrszonda. A nagyjából kamionkerék méretű kapszula San Francisco felett lépett be a légkörbe, és a légkörön át mintegy 13 percig tartó jól beirányzott zuhanással jutott el a Salt Lake Citytől kb. 130 kilométerre nyugatra lévő utahi katonai területe, útja közben hővédő pajzsa óvta meg a kapszulát, a leszállás végén fékezőernyővel lassított tovább. Magyar idő szerint 16:52-kor, a vártnál kb. 3 perccel hamarabb érte el a talajt a kapszula. A katonai gyakorló területen, ahol előfordulhatnak fel nem robbant töltetek, először ellenőrizték a kapszula környezetét biztonsági szempontból, majd eztán közelíthette meg a földi személyzet. Méréseket végeztek, például azt vizsgálva, hogy nincs-e valamiféle szivárgás. A légkörben átforrósodott kapszula ekkorra ki is hűlt, így elhelyezhették abban a hordozóban, amellyel aztán helikopteren szállították a helyi bázisra.
A mintát a begyűjtést követően először a leérkezés helyén e célra felhúzott ideiglenes építményben tartják, majd a houstoni Johnson Űrközpontba szállítják, ahol egy speciálisan előkészített „tiszta szoba” várja. A mintát az első pillanattól fogva nitrogéngázban tartják és nyitják ki, nehogy a földi légkör gázai kémiai reakcióba lépjenek a minta anyagával. Ezen felül a leérkezés környezetéből rengeteg mintát is begyűjtenek, amelyeket megőriznek azzal a céllal, hogy a segítségükkel bármiféle esetleges földi szennyeződést azonosítani lehessen. A kapszula belsejében a mintát tartalmazó edények többszörösen be vannak csomagolva, számos réteg védi a környezeti hatásoktól őket, az egész kapszulát akár egy kozmikus Matrjoska-babaként is elképzelhetjük.
A minták elemzése éveket vesz majd igénybe, és biztos, hogy tudományos értekezések százait látja majd el adatokkal.
Sötétség és fény galaxisunk központjában – péntek
Sosem látott részleteket mutatott meg a James Webb-űrteleszkóp (JWST)a Tejútrendszer szívéből.
A gyilkos szén
Az USA területén 1999-2020 között közel félmillió ember halála köthető a szénerőművek légszennyezéséhez, de a helyzet nagyon sokat javult.
Kén és fluor a Dekkán 66 millió éves kitörésében
Régi kérdés, hogy vajon a dinók végzete egyedül a Chicxulub-becsapódáshoz, vagy a Dekkán bazaltáras kitöréséhez köthető-e.
A napkitörések helyi hatásai
Egy új kutatás szerint a napkitörések hatása igen nagy helyi változékonyságot mutat, ám túl kevés mérőműszerünk van, ami ezt detektálhatná.
Bányászat a Holdon és a kráterek védelme
Számos, tudományos szempontból értékes krátert veszélyeztethet a jövőbeli holdi bányászat, célszerű lenne megegyezni ezek védelméről, mielőtt túl késő lenne.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
