Nem emlősnek való vidék

Az emlősök mintegy 55 millió éve váltak a Föld meghatározó állatcsoportjává, azonban ez a helyzet sem tarthat örökké. Mintegy 250 millió év múlva alakul majd ki a Föld következő szuperkontinense, amelynek a Pangea Ultima nevet adták a szakemberek – e hely a jelenleginél sokkal extrémebb éghajlatú lesz. A Nature Geoscience folyóiratban megjelentek szerint a tektonikai mozgások és geológiai folyamatok miatt fokozódó vulkáni tevékenység hatására a légköri szén-dioxid szintje igencsak megnő majd, közben pedig a Nap sugárzása is fokozódni fog.

A hatalmasra nőtt kontinentális területek belsejében szárazság uralkodik majd, az ezzel járó eleve szélsőséges éghajlattal, ám emellett a csapadék hiánya azzal is jár majd, hogy a kőzetek mállása lelassul, ezzel pedig a légköri szén-dioxid megkötése is. A kutatást a Bristoli Egyetem ismertette.

A szakemberek szerint a változások olyan hőséget hoznak majd bolygónkra, amelynek következtében az emlősök jórészt ki fognak halni, ez lesz a következő nagy, természetes okra visszavezethető kihalási hullám. A kutatók számításai szerint mindaddig, míg össze nem áll a következő szuperkontinens, a szárazföldek jó része még alkalmas marad az emlősök életéhez, ám azt követően alig 8-16 százaléka maradhat megfelelő számukra. A jelenkori, ember okozta klímaváltozást megelőző helyzetben bolygónk szárazulatainak 66 százaléka alkalmas volt az emlősök számára.

A kutatók a számításaik során klímamodellek, az óceán kémiája és a szárazföldek élővilágának aktivitása, a geológiai átalakulások nyomán a várható légköri szén-dioxid mennyiséget, illetve a csapadék, szél és hőmérsékleti adatokat modellezték. A szén-dioxid kapcsán Benjamin Mills professzor megjegyezte, a jelenlegi kb. 400 ppm (milliomodrész) alapadatból kiindulva a természetes folyamatok révén sok millió év alatt 600 ppm lesz majd. Persze ez csak abban az esetben igaz, ha mi már nem pumpálunk többet a légkörünkbe, egyébként jóval hamarabb eljutunk idáig…

A szuperkontinens az elképzelések szerint a trópusi régióban áll majd össze, ezzel tovább tetézi majd a hőséget a helyzete. A szakemberek számos olyan tényezőt nem is vettek most számításba, amelyek tovább rontják majd az életesélyeket (pl. tengerszint emelkedése, ökológiai változások hatása), így mondhatjuk azt is, hogy ez egy optimista forgatókönyv.

A jelenleginél másfélszer-kétszer több légköri szén-dioxid, a bolygónkat 2,5 százalékkal nagyobb arányban érő napsugárzás mellett a szárazföldek nagy részén 40-70 Celsius-fokos hőség várható.

A kutatás eredménye arra is felhívja a figyelmet, hogy az exobolygók esetében az élet szempontjából nemcsak a csillaguktól való megfelelő távolság és a víz a kulcskérdés, hanem a szárazföldjeinek elhelyezkedése is.

A jövő földi szuperkontinensének élővilágában újból a hüllők vehetik át a vezető szerepet az emlősöktől, még ha nem is pusztul ki feltétlenül minden emlős. Hasonlóan más kihalási hullámokban tapasztaltakhoz, azok az emlősök lehetnek képesek túlélni majd ebben az extrém környezetben, amelyek idejük jó részét képesek a föld alatt megbújva tölteni és csak optimális időjárás esetén vagy csak éjszaka merészkednek a felszínre. Ilyenek a mai rágcsálók például, a hozzájuk hasonló életmódú állatok maradványait a perm végi kihalást követő, 250 millió évvel ezelőtt képződött kőzetrétegekben is feltártak Dél-Afrikában.

A jövő lehetséges szuperkontinensei a számítások szerint egy kivétellel mind trópusiak lesznek. A kivételt az Amasia nevű jelenti, amely az északi sarkvidéken és annak közelében áll majd össze, ám ez se jelenti azt, hogy az emlősök megúszhatják, ám ekkor az eljegesedés is beleszól majd a túlélési esélyekbe.