Már az ember előtt is voltak tűzvészek a Csendes-óceán szigetein
Tudjuk, hogy az ember tevékenysége fokozta a bozóttűz, erdőtűz kialakulásának esélyét, ám már az ember megjelenése előtt is dúltak tüzek a csendes-óceáni szigeteken.
A dallasi Déli Metodista Egyetem számolt be arról a Nature Ecology & Evolution folyóiratban közzé tett kutatási eredményről, mely szerint nem lehet kizárólag az ember nyakába varrni a tűzvészeket. Az ugyan nem kérdéses, hogy az ember megjelenése után a táj átalakítása azzal is járt, hogy nőtt a tüzek esélye, ám nem kizárólagos tényező volt az ember ebben.
Fidzsin a kutatók a talajból kiemelt furatokat elemeztek, megvizsgálták bennük az égéskor keletkezett faszén mennyiségét, illetve felmérték a szén izotóparányait. Ez utóbbi a különböző növénytípusokat jelzi, ami pedig a térség egykori növényborításáról, annak összetételéről ad tájékoztatást.
A kutatók olyan tűznyomokat és a tűz után füvessé vált térségek nyomait fedezték fel a talajmintákban, amelyek mintegy ezer évvel megelőzték az ember ideérkezését. Az így kinyert információk azonban olyan klímatényezőkről is árulkodtak, amelyek meghatározták a térség csapadékviszonyait. A rendszeresen előfordult aszályos időszakokat valószínűleg az El Nino korabeli évei okozhatták, és ezek az aszályos évek a kiszáradó növényzettel a tűzvészek számára ideális időszakok voltak. Egy ilyen helyzetben egy villámcsapás bőven elegendő ahhoz, hogy kiterjedtebb tűzvész alakuljon ki.
„Meglepett, hogy nem kizárólag az ember miatt alakultak ki ezek a tüzek, de amikor az ember előtti nagyobb tüzek időpontjait megvizsgáltam, kiderült, hogy azok az El Ninoval párhuzamosan zajlottak” – magyarázta Christopher Roos, a kutatás vezetője. „Az emberi tevékenység a klímával együttesen elősegíti az erdők ritkulását és növeli a tüzek gyakoriságát. Lehet, hogy az ember miatt a táj még érzékenyebben reagál a klíma természetes ingadozásaira, de az is elképzelhető, hogy a klíma hatására válik az emberi tevékenységre érzékenyebbé a táj.”
Hozzátette, úgy tűnik, az El Nino időszakai során kialakult aszályoknak szerepük volt a fűfélék terjedése és a tűzvészek ciklikus ismétlődésében. Mivel a jelenkori klímaváltozás hatására ezek az aszályos El Nino időszakok még gyakoribbá válhatnak, igen fontos megismerni azt, hogy a múltban miféle összefüggések álltak fenn, s mely helyszínekre leselkedik nagyobb veszély.