Ez is része a klímaváltozásnak

A Columbia Egyetem Lamont-Doherty Föld Obszervatóriumának kutatói végeztek számításokat arról, hogy a téli extrém hidegek és csapadékos időszakok eloszlása miként változik a közeli jövőben. Azt már jól ismerjük, hogy a nyári hőhullámok gyakorisága és extremitása is nő, most hasonló eredményre jutottak a téli hideghullámok és csapadékok terén.

A téli extrém helyzetek a futóáramlat (jet stream) kanyargásához köthetőek, ezek segítik a sarkvidéki légtömegek délebbre jutását, és az új számítások szerint akár hetekre is megrekedhet a hideg egy-egy régióban. Az ilyen időjárási helyzetek száma megduplázódott az 1960-as évek óta, és csak az elmúlt pár évben emberek százainak halála volt köthető közvetlenül az efféle időhöz, de talán emlékszünk, hogy a téli viharok és extrém hideg miatt hosszú ideig nem működött a texasi elektromos hálózat 2021 februárjában.

„Bár általánosságban véve enyhébbé válnak a telek, ám ez a meleg évszakok egyre pusztítóbb hőhullámaival is jár. 100 év múlva minden melegebb lesz, így valószínűleg nem az extrém hideg miatt kell majd aggódnunk, de ma és még egy kis ideig a hideg nagyon is lényeges veszélyforrás” – mondta el Kai Kornhuber, a kutatás résztvevője.

A futóáramlat a bolygónk körül a légkörben robogó „folyó”, amely a troposzféránk felső határánál nyugatról keletre halad. Igen erős szeleinek köszönhetően elkülöníti a tőle északra és délre található légtömegeket, amolyan választóvonalként tekinthetünk rá. E folyóban azonban időnként hatalmas kanyarulatok alakulnak ki, ezeket Rossby-hullámnak nevezik, s a hullámokkal érkezik a bennük elzárt északi hideg (vagy épp déli meleg) levegő. Ha a körülmények úgy alakulnak, e hullámok szabályossá, szimmetrikus elhelyezkedésűvé válhatnak és sokáig egy helyben maradhatnak.

A nyári időszakban ez egy 5-7-es mintázatot követ, vagyis 5 vagy 7 hullám alakul ki, az ezzel járó hőhullámok és aszályok hordozójaként – ez eredményezhet az északi féltekén átfogó terméskiesést hatalmas területeken egyszerre. Az új számítások a téli időszakot vették célba, ekkor 4-es mintázatot találtak, azaz 4 hullám állandósult a velük járó, északról leszakadó hidegekkel együtt, amelyek a délre lenyúló hullámvölgyeit kitöltik. Ugyanekkor a hullámhegyeknél természetesen szokatlanul meleg időjárás uralkodik, vagyis a sarkvidék felé meleget szállít ez a típusú időjárási rendszer. Ilyen helyzet állt fenn a 2021. februári események során is, de volt egy hasonló 2019-ben is, ám akkor kisebb károkkal és jóval kevesebb halálos áldozattal. 2013-ban és 2018-ban is voltak ilyen epizódok, amelyek során Európa egy része szintén extrém hidegtől szenvedett, míg másutt hatalmas áradásokat okozott a szokatlan mennyiségű csapadék.

A nyári futóáramlat-hullámzás, a klímaváltozás és az egyre brutálisabb hőhullámok közti összefüggésre egyre több a bizonyíték, de a téli hideghullámok kapcsán még sok a tudományos kérdés és a vita. Sajnos a klímamodellek se képesek még ezeket az időjárási mintázatokat megfelelően kezelni, és épp ez vezethet el oda, hogy alábecsüljük az élelmiszer-termelésre kifejtett kockázatokat is.