Égi jelenségek 2023. október második felében

Korán kelők megcsodálhatják az állatövi fényt

Az őszi állatövi fény ilyenkor a legszebb, a kora hajnalok keleti égboltjának éke a felderengő ferde fénykúp. Ahhoz, hogy megfigyelhessük, keressünk olyan helyszínt, ahol a keleti égen nincs fényszennyezés. Az állatövi fény a legszebb arcát 2-1,5 órával napkelte előtt mutatja, ehhez persze derült, pára- és pormentes égre van szükség. A legmegfelelőbb idő a hidegfrontokat jó esetben követő tiszta, száraz idő.
Ilyenkor, extra sötét égen és extra tiszta időben (ehhez tényleg front utáni ég kell) az állatövi ellenfényt (német eredetű idegen szóval gegenschein) is észlelhetjük, ám nem hajnalban, hanem az éjszaka közepén.

Maga az állatövi fény nem csupán abból a nálunk is jól ismert és jól látható fénykúpból áll, ami hajnalban (illetve tavasszal kora este) megjelenik az ég alján, hanem az egész eget átfogó sáv. Ennek az az oka, hogy a fénylés a Naprendszer keringési síkjában felhalmozódott mikroszkopikus bolygóközi por szemcséin szóródó és visszaverődő napfényből ered. Mivel teljesen körbevesz miket e por, így elméletben a teljes égen látható volna a sávja. Amit mégis láthatunk a legtöbb esetben az a legsűrűbb, Naphoz közeli régiója, ez a fénykúp, amit azért itthon se nehéz megfigyelni, megfelelően sötét helyszínről.

Az ellenfény az állatövi fény sávjának az a pontja, amely pont szemközt van a Nappal, így a sáv rendkívül halvány szóródó fényén kívül azt is látjuk e pont körüli kis ovális régióban, ami visszaverődik a porszemcséről. Ez ugyanarra az okra vezethető vissza, mint az, hogy a bolygók akkor a legfényesebbek, ha szembenállásban vannak épp. Az ellenfény területe folyamatosan vándorol az égen, október közepén a Halak csillagkép aljánál látható, november közepére már a Fiastyúk közelébe kerül. Ez a két hónap és a február az, amikor igazán jól megfigyelhető, mert ilyenkor viszonylag magasan jár az égen e régió, és nincs a közelben olyan zavaró tényező, mint pl. a Tejút ragyogó sávja, vagy a szintén halvány derengést okozó halmazok sokasága. Egy évben talán 2-3 olyan éjszaka van hazánkban, amikor megfelelően tiszta az ég az ellenfény megfigyeléséhez, és a holdfény se zavar be.

Alkonyi holdsarlók 16-án és 17-én

Az őszi időszak kedvezőtlen az alkonyi holdsarlók megfigyeléséhez, mivel ilyenkor igen kis szöget zár be a Hold égi útja a horizontunkkal. Ez azt jelenti, hogy nagyon alacsonyan áll, és a napnyugta utáni alkonypírban nagyon nehéz észrevenni. Az októberi holdsarlók esetében 16-án a 3,8 százalékos megvilágítású kis kiflicske 35 perccel a napnyugta után lebukik a látóhatár alá, ez a gyakorlati megfigyelhetőségét egészen esélytelenné teszi. Aki mégis próbálkozik vele, kaptasson egy hegytetőre, ahonnan elsőrangú a kilátás a nyugati-délnyugati horizontra.

17-én kicsit jobb a helyzet, de ekkor se kell még könnyű feladatra számítani: a 8,6 százalékos megvilágítású holdat könnyebb lesz észrevenni, de ugyanolyan alacsonyan kereshetjük fél órával napnyugta után. A holdnyugta ideje egy órával követi a napnyugtáét, így sok időnk ekkor se lesz.

Hold-Antares együttállás 18-án

A 15,5 százalékos hízó sarló mellett jobbra, kb. 45 ívperc (másfél holdátmérő) távolságban látható a Skorpió fényes vörös óriáscsillaga. A délnyugati ég alján keressük őket kb. egy órával a napnyugta után, ekkor 4 fok magasan járnak még a látóhatár felett. A csillag nem lesz túl feltűnő, de egy órával napnyugta után már észrevehető, és jól fotózható lesz.

Meteorok október végén

18-án az Epszilon Geminidák, 22-én az Orionidák, 24-én a Leo Minoridák rajainak maximuma várható, ezek közül csak az Orionidák számít jelentősebbnek. A két kisebb raj inkább csak érdekesség, az Orionidák esetében a maximum éjszakáján, illetve a hajnal előtti időszakbna óránként 10 meteort is láthatunk belőle. Ezek a meteorok az Orion csillagkép bal felső régiójából indulnak ki, és eléggé gyorsak. 22-én a holdfény nem lesz zavaró tényező, még este lenyugszik égi kísérőnk, így, ha az időjárás engedi, érdemes lehet megfigyelni a rajt.

A radiáns este 10 után kel fel (nagyjából a holdnyugta körüli időben), így ez esetben is érvényes az, ami a meteorrajok többségére igaz: hajnal előtt a legnagyobb a várható meteorszám, mivel akkorra jut elég magasra az égen a radiáns. Az Orionidák esetében érdekesség még, hogy a meteorokhoz szükséges porszemcséket a Halley-üstökös szolgáltatta.

A három említett raj mellett a Taurida rajkomplexum tagjaira is számíthatunk, bár ezek eléggé ritkásan hullanak, különösen lassú voltuk és a köztük gyakran előforduló tűzgömbök miatt érdemes tudni róluk.

Hold-Szaturnusz együttállás 24-én

Kora este a délkeleti égen kereshetjük a párost, a Hold ekkor már egészen duci, 78 százalékos megvilágítású lesz. A Szaturnuszt tőle jobbra, este 7-kor, nem egészen 5 fokra láthatjuk. Az éjszaka során nőni fog köztük a távolság, éjjel 2 felé nyugszanak majd le.

Október 29-én hajnalban átállunk a téli időszámításra

Bár jó néhány éve fontolgatják, hogy megszűnik e mára teljesen indokolatlanná vált, évente kétszer mindenkit megkínzó átállás, egyelőre még mindig tekergetni kell az óráinkat. Jó a rossz hírben, hogy 29-én, vasárnap hajnalban 3-kor visszafelé tekerünk, és 2 órára állítjuk az órákat – vagyis egy órával többet alhatunk.

Telihold Jupiter-együttállással 28/29-én

Az októberi telihold 28-án este kel fel, fél órával követi a Jupiter. A két égitest ekkor még több mint 8 fokra lesz egymástól, de éjfél körül már csak 5 fok választja el őket, hajnalban, holdnyugta előtt meg már kevesebb mint 3 fok. Aki együttállásként szeretné megörökíteni a teliholdat, annak a hajnali időszakot érdemes megcélozni – megfelelő időjárás esetén. Ne feledjük, papíron már derékig járunk az őszben, és ilyenkor illene a hajnaloknak ködösnek lenni, bár eddig az időjárás még elég nyárias volt, ki tudja, milyen lesz a hónap végére. A 28-i holdkelte viszont még napsütéses lesz, erre keleti határainknál 17:07-kor, Budapesten 17:19-kor, nyugaton 17:30-kor kerül sor. A 29-én a Hold napfénynél nyugszik, fél órával napkelte után. A 29-én 99 százalékos lesz a Hold, a Jupiter tőle jobbra található, 6 fokra. 29-én (már az új időszámítás szerint járunk) keleten 16:30, Budapesten 16:41, nyugaton 16:52 a holdkelte ideje, egy időben a Jupiter felbukkanásával.