Tisztább levegő, több csapadék

Közép-Ázsiai magashegyi környezetében ered a térség számtalan folyója, így rengeteg ember vízellátása függ az itteni csapadéktól.

A Kínai Tudományos Akadémia számolt be arról a kutatásról, melyből kiderült, mi az oka a térség magashegyi régióiban megváltozott csapadékhelyzetnek. Ázsia szívében helyezkedik el a „harmadik sarkvidék” néven is ismert terület, amely a magashegyi jégborítás alapján kapta a nevét. Talán nem ismeretlen az a kettős trend, ami jellemzi e térséget: míg a hegységek északi részei több csapadékot kapnak, a déli-délnyugatiak viszont kevesebbet. Ez a különbség rányomja bélyegét a vízellátásra, mind helyben, mind pedig a folyók révén nagy távolságokban is, így gazdasági és ökológiai hatásokkal is jár.
A kínai légkörfizikusok amerikai és német kollégáikkal vizsgálták meg a helyzetet és tárták fel azokat az okokat, ami mögötte rejlik, az eredményeket a Nature folyóiratban tették közzé. Talán a legfontosabb következtetésük az volt, hogy a 2040-es évekre már érezhető hatású légtisztasági intézkedések miatt meg fog fordulni a helyzet: a Himalája jelenleg kiszáradóban lévő része is csapadékosabbá válik.
A vizsgálatok feltárták, hogy az Eurázsia területén egyenlőtlenül kibocsátott légszennyező anyagok hatására az 1950-es évek óta meggyengült a futóáramlat, ezzel a nyugat felől érkező csapadékviszonyok átalakultak. A monszun befolyását egy 2-3 évtizedes léptékű rendszer határozza meg, ami az 1990-es évektől kezdve a hegyekben szárazabb időjárást eredményezett. A klímaváltozás hosszú távú előrejelzése alapján azonban ez utóbbi trend meg fog fordulni, és hamarosan átvált nedvesebb periódusba. Ezt nagyban elősegítik a klímaváltozás folyamatai (gyakorlatilag a felmelegedés) mellett azok az intézkedések is, amelyek miatt a legendásan szennyezett levegő egyre tisztábbá vált és válik. Azt, hogy ez a nedvesebbre váltás mikor is következik be, a légszennyezéstől függ, a jelenlegi számítások alapján a 2040-es években következik majd be.