A gyűrűs fogyatkozás árnyéka
2023. október 14-én Amerikában gyűrűs napfogyatkozást figyelhettek meg a szerencsés helyen lévők.
A fogyatkozás Oregontól Texasig, majd Közép-Amerikán át Brazíliáig húzódó ívelt sávban látszott. A gyűrűs fogyatkozás a teljes fogyatkozás egy igen speciális esete, amihez az szükséges, hogy a Hold épp földtávolban legyen, ennek eredményeként kisebb a látszólagos átmérője ilyenkor. Amikor a Nap elé kúszik égi útján, emiatt nem tudja az egész napkorongot eltakarni, annak peremei „kimaradnak”, ez alkotja a gyűrűt.
A fogyatkozás árnyéka azonban jól látszik a világűrből ilyenkor is, amint azt a DSCVR nevű műhold bizonyította, mintegy másfél millió kilométer távolságból, az L1-es, a Nap és a Föld közt elhelyezkedő nyugalmi pontból készült felvételén. E műhold alapértelmezetten az űridőjárást vizsgálja, például a napszél változásait. A feladata az, hogy figyelmeztetést adjon a Földnek egy-egy érkező napkitörés előtt Emellett minden második órában készít egy fotót bolygónkról is, egy ilyenre került rá a fogyatkozás árnyéka. Ez ekkor a texasi Corpus Christi városa környékére esett éppen, vagyis az ott élők élvezhették a gyűrűs fogyatkozás látványát.
A műhold következő felvételén az árnyék már Dél-Amerikában járt. Gyűrűs fogyatkozásra 2039-ig kell várniuk az amerikaiaknak, de 2024. április 8-án egy teljes fogyatkozást viszont végignézhetnek majd.
Ezen a szigeten lelt örök nyugalomra a legendás sarkkutató
Déli-Georgia ma a modern kori sarkkutatók és turisták kedvelt helyszíne, egykori bálnavadász településének temetőjében nyugszik Sir Ernest Shackleton.
Új módszerekhez vezethetnek a DART küldetés tapasztalatai
2022 szeptemberében a DART küldetés során azt tesztelték, miként lehet eltéríteni egy kisbolygót, a teszt adatainak elemzése új stratégiák kidolgozásához vezettek.
Új elmélet magyarázza meg a Mars színét
A vörös bolygó a színét a rozsdavörös, vas-oxid tartalmú felszínének köszönheti, de vajon mitől is rozsdásodott be?
Tízezer év múlva jöhetne a következő eljegesedés
Pontos számítások és összehasonlítások készültek a korábbi eljegesedések és interglaciálisok földpálya-adataival.
A Tejútrendszer nyomai rejtőzhetnek a Földön
A 14 millió évvel ezelőtti galaktikus környezetünk nyomokat hagyhatott maga után a földi üledékekben és talán a korabeli klímára is hatással lehetett.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
