Kiderült, mi okozta a legnagyobb marsrengést

Az InSight szonda szeizmométere rengeteg kisebb-nagyobb rengést rögzített a Marson, amelyek közül 8 esetében tudjuk már, hogy kisebb, krátert is létrehozó becsapódások eredményei. Azonban a legnagyobb rengés eredetéről sokáig nem volt információ.

A Geophysical Research Letters folyóirat számolt be arról a kutatásról, amelyben feltárták a 2022. május 4-én kipattant, 4,7-es erősségű marsrengés hátterét. A rengés visszaverődései mintegy 6 órán keresztül érzékelhetők voltak, és a jele nagyon hasonló volt azokhoz, amelyekről már kiderült: becsapódások miatt jöttek létre. Emiatt elsőként ez esetben is azt vizsgálták meg, vajon okozhatta-e becsapódás. A számítások szerint mintegy 300 méteres kráternek kellett volna létrejönnie egy ilyen erejű rengéssel kapcsolatban, ezért az Oxfordi Egyetem vezette kutatócsoport tagjai nekiláttak átvizsgálni a Mars körül keringő szondák képeit, hátha sikerül rábukkanni a friss kráterre.

A Mars, mivel nincsenek óceánjai, kisebb mérete ellenére is kb. ugyanakkora felülettel rendelkezik, mint a Föld szárazföldjei. A feltételezett kráter utáni kutatás során 144 millió négyzetkilométernyi területet kellett átnézni (a földi szárazföldek 148 millió négyzetkilométert tesznek ki). Ehhez együttműködtek a NASA és partnerei mellett a kínai, az indiai, az arab, és az európai űrhivatalokkal – ezek a közösségek rendelkeznek Mars körüli szondával, amely felvételeket készíthetett az esemény nyomán keletkezett kráterről, illetve az eseményről. Ez volt az első olyan alkalom, amelyben minden Mars körüli szondát üzemeltető űrhivatal közösen részt vett! A kutatást vezető Dr. Benjamin Fernando elmondta, hogy reményei szerint ez a nemzetközi összefogású vizsgálat példaként szolgálhat majd a jövőben a közös munkákhoz.

A korábbi, marsrengésként detektált becsapódások közt a két legnagyobb 150 méteres krátert hozott létre, a májusi nagy rengés esetében a számítások arra utaltak, hogy legalább kétszer ekkora kráternek kellett keletkeznie. A kutatók a szondák adatai közt olyan képeket is kerestek, amelyeken például a becsapódáskor a felszínből kiszakadt anyag porfellege látszódhat, a becsapódás utáni órákban. Azonban több hónapi keresés után se sikerült rátalálni e jelekre, illetve a feltételezett kráter körüli friss anyagkidobódás felszíni nyomaira.

A Marsnak nincsenek mozgó kőzetlemezei, ám ettől még tektonikailag aktív, és, amint azt a rengés is világossá tette, jóval aktívabb, mint hittük. Történetének évmilliárdjai során a bolygó egyes régiói eltérő sebességgel hűltek és zsugorodtak, s ezen idő alatt a kérgében felhalmozódtak feszültségek. „Egyelőre nem teljesen értjük, miért halmoznak fel a bolygó egyes területei a többinél több feszültséget, de a mostanihoz hasonló eredmények hozzájárulnak a jobb megértéshez. Egy nap majd ennek köszönhetően tudjuk megmondani, hol is lehet biztonságos az ember számára a marsi élet, és mely helyszíneket lenne jobb elkerülni” – magyarázta Fernando.

A most elemzett rengés az egyik utolsó volt, amelyet az InSight a programjának 2022. decemberi befejezése előtt rögzített. Az itt megszerzett tudással majd a későbbi űrmissziókat is segíthetik, például azokat, amelyeket a mi Holdunkra, vagy a Szaturnusz holdjára, a Titánra terveznek.