Égi jelenségek 2023. november első felében

Eddig nem sok ősziességet mutatott az időjárás, de ne bízzuk el magunkat: a november már bőven a ködös hónapok közé tartozik. Ezért, főként a hajnali jelenségeknél vegyük figyelembe, hogy a kívánt derült eget nem biztos, hogy meg is találjuk, és a megfigyelés esetleg extra szervezést is igényelhet.

Szembenállásban a Jupiter 2-án

A bolygókirály számára különösen ünnepiesen alakulnak a november eleji napok, ekkor jár a Naphoz is legközelebb, szembenállásba kerül a Földdel, és ezekben a hetekben éri el fényessége csúcsát. A napközelséget november 1/ 2 éjjelén éri el, ekkor 744 millió kilométerre jár a Naptól. A rá következő éjjelen, 2/ 3-án kerül szembenállásba, a Földről nézve ekkor éri a legtöbb fény, amit visszaverhet, így ez az elméletileg legnagyobb fényességének ideje. A szembenálláskor 595 millió kilométerre lesz tőlünk az óriásbolygó. Napnyugtakor kel és napkeltekor nyugszik, egész éjjel fényesen ragyog felettünk, a fényessége

-2,91 magnitúdón tetőzik, egyedül a Vénusz ragyog nála is fényesebben (illetve persze időnként a Nemzetközi Űrállomás is). Ha fotózni szeretnénk, azt érdemes tudni, hogy a négy Galilei-hold jól látszik majd a 2-án esti órákban, megfelelő teleobjektíven át, és persze távcsővel érdekes csak igazán. Mivel magasan jár égi útján, ezért kimondottan jó ötlet késő éjjel távcsővel megkeresni és megfigyelni.

Hold-Jászol-halmaz együttállás 4/5-én éjjel

Későn, 22 óra után kel fel az 53 százalékos Hold, de ekkor lesz a legközelebb a halmazhoz, így nem érdemes sokat várni a megfigyeléssel, fotózással. Holdkelte után még kb. 2 fok lesz a két objektum között, de hajnal előtt már mintegy 4.

Hold-Vénusz randevú 9-én, fedéssel a nappali égen

A hónap legizgalmasabb eseményére ezúttal nappal kerül sor, ami részint szerencsés, részint nem. Szerencsés abból a szempontból, hogy nem kell kialvatlanul támolyogni miatta másnap, és szerencsés azért is, mert nappal kisebb eséllyel lesz köd, mint éjjel. Szerencsétlen azért, mert kevésbé feltűnő így a jelenség, viszont talán azok is megpillanthatják a Vénuszt a nappali égen, akik egyébként eddig ezt nem próbálták meg.

Aki viszont nem akar ezzel próbálkozni, az hajnalban nézze meg az akkor egymástól még majdnem 2 fokra járó párost. A bátrak és a kíváncsibbak, no meg persze azok, akik ezt munka mellett is megtehetik, déli 11 óra körül szegezzék a tekintetüket a délnyugati égre. Ekkor kb. 30-35 fokos magasságban lesz a 15 százalékos holdsarló, a fedés végén viszont már csak 20-24 fok körül jár. A fedés kezdete és vége országrészenként kissé más időpontban lesz.
Legkorábban a győriek (11:05), legkésőbb a szegediek (11:10) élhetik át az eseményt, amely a következő intervallumban figyelhető meg (belépés – kilépés időpontjaival), helyi időben:

Debrecenben 11:09 – 12:24
Budapesten 11:07 – 12:22
Szombathelyen 11:06 – 12:20

Ha a Holdat megtaláljuk, akkor ennél sokkal könnyebb lesz a mellette ragyogó Vénuszt megtalálni (párás égen a Hold sokkal nehezebb célpont, mivel a Vénusz kontrasztosan fénylik). Szabad szemmel is meglátjuk majd, de egy kisebb távcsővel, binokulárral még könnyebb lesz. Teleobjektíves fotózása során az esemény érdekessége a fedés vége lesz, amikor a Vénusz kilép a Hold takarásából. Ekkor a „semmiből” fog felbukkanni majd, mivel a nappali égen nem látható a Hold nem megvilágított felének halvány derengése sem.
A bolygófedések ritka jelenségek, aki teheti, szakítson rá időt! Vénusz-fedést legközelebb 2025 szeptemberében láthatunk majd hazánkban.

Meteorok november első felében

Tetőzik mind az Északi (nov. 12.), mind a Déli Tauridák (nov. 5.) raja, és bár a maximumok éjszakáin, az éjfél körüli időben akár óránként 3-4 meteort is láthatunk ezekből, a maximum nem kiugróan nagy, így gyakorlatilag e hetekben bármikor érkezhetnek hasonló mennyiségben e rajtagok. Mindkettőre jellemző a lassúság, emiatt látványosabbak is. A Tauridák közt néha igen fényes, nappali világosságot okozni képes tűzgömbök is vannak, amelyek jellemzően élénk zöld színűek.
November 6-tól már elkezdenek hullani a neves Leonidák is, e raj majd a hónap második felében éri el a maximumát, bár évről évre egyre kevesebb meteort ad, majd a szülő 55P/Tempel-Tuttle üstökös következő, 2031-es látogatása után kezd kicsit szaporodni a számuk.

Hajnali holdsarló 11-én és 12-én

November 11-én még 4,8 százalékos megvilágításban kel fel a Hold a délkeleti égen, alatta, kissé jobbra a Szűz kékes színű csillaga, a Spica is ott ragyog majd. Hajnal 5 után már 5 fok körüli magasságban jár a Hold, így kényelmesen megfigyelhető.

12-én egészen cérnavékony, mindössze 1,4 százalékos megvilágítású lesz a sarló, ezt nem lesz túl könnyű megfigyelni a pirkadó délkeleti égen, így érdemes a kissé sötétebb (napkelte előtt jó egy órával járunk) időt kihasználva holdkeltét becélozni. Ennek időpontja keleten 05:23, Budapesten 05:34, nyugaton 05:44.
Mindkét hajnalon látványosan dereng majd a Hold nem megvilágított részén a földfény.