A tundra tüzei és a metán

Az alaszkai Yukon-Kuskokwim deltavidéken, a térség legnagyobb folyódeltájának környezetében sokkal gyakrabban fordulnak elő metánszivárgások azon helyszíneken, ahol korábban tundratűz pusztított. Miután a deltában tűz pusztított, több volt e kis terület metánkibocsátása, mint a teljes régióé összesen – a metán a lebomlóban lévő, és a permafrosztban évezredek óta halmozódó szerves anyagokból ered. E kibocsátás pedig ördögi körbe torkollik: a metán miatt gyorsul a felmelegedés, ez még több tűzhöz és még több metánkibocsátáshoz vezet majd.

A NASA JPL számolt be arról a felmérésről, amelyben az észak-amerikai sarkvidék változásait vizsgálták. Azt találták, hogy a metánkibocsátó pontok 29 százalékkal nagyobb eséllyel jelentek meg ott, ahol korábban (az elmúlt 5 évtized során) tűz pusztított. Közel háromszor ilyen szoros volt az összefüggés, ha a leégett terület folyóparthoz vagy tóparthoz közel helyezkedett el, a legnagyobb metánkibocsátás a közelmúltban leégett vizes élőhelyekhez kötődött.

A 30 ezer négyzetkilométernyi területet (hazánk kb. harmada) érintő felmérésből rengeteg metánforrást azonosítottak, és különösen sokat találtak a deltavidéken 2018-ban. Az okok kiderítésére a felmérési térképeken megmutatkozó metánforrások helyszíneit összevetették a korábbi tűzvészek térképi ábrázolásával – egyértelmű kapcsolatra derült így fény!

A vizek környezetében a talaj rengeteg régi szerves anyagot, szenet tartalmaz, alapesetben a permafrosztba fagyva, ám a tüzek elkezdik felolvasztani a permafroszt rétegét. Ezzel pedig a szén újra hozzáférhetővé válik a lebontó mikrobák számára, amelyek gyors metántermelésbe fognak.

„Ha a tűzvész a permafroszton pusztít, katasztrofális változásokat okoz a tájban, és gyökeresen mások a következményei, mint például egy kaliforniai tűznek” – magyarázta Clayton Elder, a kutatás egyik vezetője. „A korábban fagyott talaj kiolvad, és ennek pedig az egész ökoszisztémára tovagyűrűző hatásai lesznek a tűzvész után.”

Egyelőre viszonylag ritkán pusztítanak tüzek a tundrán, a vizes élőhelyeken, ám az előrejelzések alapján századunk végére megnégyszereződhet ezek száma, többek közt a gyakoribbá váló, villámcsapásokkal járó zivatarok miatt.

A sarkvidék mintegy 1700 milliárd tonna szenet tárol, ez kb. 51-szer annyi, mint a 2019-ben világszerte kibocsátott, fosszilis energiahordozó eredetű szén mennyisége.