A Lucy űrszonda első felfedezése

A Lucy a NASA űrszondája, amelynek küldetése során számos kisbolygót látogat meg és küld azokról közeli felvételeket, adatokat.

A Lucy űrszondát 2021 októberében indították útnak, eredeti céljai szerint 8 kisbolygót keresett volna fel, ám egy kis útvonal-módosítással egy kilencediket is be lehetett iktatni a látogatások közé. Ez a kilencedik az akkor még (152830) 1999 VD57 jelöléssel ismert, saját nevét később megkapó Dinkinesh kisbolygó volt, amelyhez a szonda csillagászati értelemben elég közel száguldott el ahhoz, hogy felvételeket készíthessen róla. A Dink’inesh etiópiai, pontosabban amhara kifejezés, ez a szondának részint névadójaként szolgáló Lucy előember-maradvány helyi neve, jelentése „csodálatos”.
A NASA közleményben számolt be a mintegy 430 kilométeres távolságú – ez közel jár ahhoz, amilyen távolságban az ISS kering bolygónk körül – átrepülés során tett felfedezésről: a Dinkinesh kettős kisbolygó!

A Dinkinesh fő kisbolygóöv-béli aszteroida, amelyről a friss felvételek első vizsgálatai alapján úgy vélik, kb. 790 méter átmérőjű, a kísérője pedig 220 méteres. A szonda már a felfedezést megelőző hetekben azt látta, hogy a Dinkinesh fényességváltozásai nem az elvártak szerint alakulnak, ez pedig előrevetítette az esélyét annak, hogy kettős kisbolygó lehet az égitest. Az első felvételeit még kb. 23 millió kilométer távolságból, szeptember elején készítette a szonda erről a kisbolygóról a L’LORRI nevű, nagy távolságú megfigyelő képalkotó műszerével. A közelről készült felvételek eloszlattak minden kételyt, bebizonyosodott, hogy a Dinkinesh kettős kisbolygó.
„A Dinkinesh igazán megfelelt a „csodálatos” jelentésű nevének!” – mondta Hal Levinson, a Lucy irányító csapatának vezető kutatója. „A Lucy eredetileg 7 kisbolygóhoz repült volna el. A Dinkinesh és két trójai hold hozzáadását, valamint a Dinkinesh most felfedezett kísérőjét beleszámítva már 11 célpontja lett.”
Ezt az első kisbolygó-randevút alapvetően arra használták fel a szakemberek, hogy teszteljék: képesek-e a 16000 kilométer per óra sebességű szonda műszerei önállóan követni egy kiválasztott kisbolygót. A nyomkövető kamera felvételei fantasztikusan sikerültek, a műszer tökéletesen működött, az elvárásoknak megfelelően követte még ezt a bonyolult égitestet is. „Egy dolog szimulációt készíteni, tesztelni, és más a gyakorlat. Egésze más volt látni, ahogy történnek a dolgok” – mondta Tom Kennedy, a szonda navigációs mérnöke.
Habár a közeli átrepülés kimondottan mérnöki tesztként funkcionált, a kutatók természetesen rávetették magukat a kapott adatokra a kisbolygóról. „Tudtuk, hogy ez lesz a legkisebb fő övbe tartozó aszteroida, amelyet megközelítünk. A tény, hogy nem is egyről, hanem kettőről van szó, csak még izgalmasabbá teszi a helyzetet. Bizonyos szempontból hasonlít a Didymos-Dimorphos Föld közeli kisbolygó-pároshoz, amelyet a DART küldetés célpontjaként ismerhettünk meg, vannak azonban igen érdekes eltérések, amelyeket alaposabban megvizsgálunk” – magyarázta Keith Noll, a Lucy projektkutatója.
Nagyjából egy hétbe telik még, mire a hátra lévő adatokat és felvételeket mind hazaküldi a szonda. Ezek részletes elemzése abban is segíteni fogja a szakembereket, hogy a Lucy következő célpontja, a 2025-ben elérendő Donaldjohanson nevű kisbolygó megközelítése, igazán optimálisan menjen majd. Ezután, 2027-ben a szonda eléri a Jupiter trójai holdjait, a fő célpontjait. Ezek közt is van, amelyről csak nemrég derült ki, kettős kisbolygó.